K-Monitor Adatbázis

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.

Az elmúlt tizenöt évben kialakult egy olyan közeg, amelyben egyes emberek elhitték magukról, hogy ők utolérhetetlenek, támadhatatlanok – nyilatkozta lapunknak György István, a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságának fideszes elnöke.

Egy körülhatárolható, szűk, a pártok holdudvarához tartozó lobbi érdekeit szolgálja – ráadásul kezdetben még az uniós versenyjoggal is szembement – az adóamnesztia-törvény, amelyből eddig alig folyt be pénz az államkasszába.

Deklaráltan nem zavarja a magyar államot, ha off-shore hátterű cégekkel üzletel.

A kelet-közép-európai térségben Magyarország felel meg leginkább az adóparadicsom kritériumainak a pénzügyi élet átláthatóságáért küzdő Tax Justice Network friss tanulmánya szerint.

Bár az offshore szó egyre inkább szitokként szerepel a magyar közéletben, ám az nem feltétlenül illegális.

Az offshore-ként nyilvántartott államok közül magyar cégeket elsősorban ciprusi vállalkozások jegyeznek be - derül ki az Opten Kft. lapunk rendelkezésére bocsátott adataiból.

Politikai konszenzus hiányában nem módosulnak ebben a ciklusban a képviselők vagyonyilatkozataira vonatkozó szabályok.

Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője szerint az adóelkerülés nemzeti sporttá vált Magyarországon, több vállalkozás is offshore cégeket alapított, illetve ilyen társaságokon keresztül mentette ki a pénzét.

Az offshore vállalkozások adóztatásának szigorítása a korábbi jövedelmekre is vonatkozik majd – ígérte meg lapunknak nyilatkozva Oszkó Péter.