A helyi önkormányzatoknál a legmagasabbak az eredendő - vagyis a jogállásból és a feladatkörökből adódó - korrupciós kockázatok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei, úgynevezett integritás jelentése, amelyet európai uniós támogatással először készített el a szervezet a magyarországi költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokról.
Társadalmi berögződések és jogszabályi hiányosságok egyaránt gátolják a lakossági fellépést a visszaélésekkel szemben. Ezen változtatna több, új keletű civil kezdeményezés.
A szabályozás minősége a meghatározó, vagy más eszközökre lenne szükség a korrupció visszaszorításához? Hogyan válnak a korrupciós mechanizmusok a mindennapi működés részévé? Egy most folyó kutatás apropóján kérdeztük az ELTE Szociológiai Intézetének docensét.
Kósa Lajos és Habis László fideszes politikusok, a debreceni és egri polgármester törvénymódosítást készít elő, amelynek megfelelően svájci frankban vagy euróban is vehetnének fel reorganizációs hiteleket a csődbe ment helyhatóságok.
Lázár Jánossal készült kétrészes interjúval okozunk örömöt olvasóinknak. Ma pártfinanszírozással, Esztergommal, operettkatonákkal és kormányzati fáradtsággal folytatjuk a tegnapi beszélgetést.
Jóri András adatvédelmi ombudsman az önkormányzatok közös vállalkozásában álló Balatoni Hajózási Zrt.-vel kapcsolatban folytatott vizsgálati tapasztalatai alapján elmondta, korábbi figyelmeztetése ellenére csökkent az önkormányzati cégek átláthatósága.
Karácsony Gergely (LMP) szerint az alkotmányban szereplő, offshore cégekre vonatkozó passzus nem terjed ki arra, hogy az önkormányzatoknál és az állami szerveknél továbbra is kaphatnak ilyen megbízásokat.
Az önkormányzatok, közcégek költségvetésük 10 százalékát költik el közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre, a tapasztalatok szerint érdemi kontroll nélkül, ami melegágya lehet a korrupciónak.