K-Monitor Adatbázis

A Malév csődjének és orosz tulajdonlásának titkairól, s a Budapest Airport privatizációjának titkos záradékáról lebbenti fel a fátylat Tátrai Miklós, a Vagyonkezelő volt vezére.

A kínai és az orosz cégek fizetnek a legnagyobb arányban kenőpénzt, amikor valamely külföldi országban tevékenykednek, és a legkorruptabb szektorok az állami és önkormányzati megrendelések piaca, valamit az építőipar - olvasható a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezetnek a csúszópénzfizetésről szóló, legfrissebb Bribe Payers-indexében.

Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok háromnegyede úgy érzi, a korrupció széles körben elterjedt az országban; a munkavállalók csaknem fele szerint abban a szektorban is, ahol ő dolgozik. Ez a második legrosszabb európai adat, holott a helyzet a kontinensen sehol nem jó.

Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője ismertette a 2011-es Európai Visszaélési felmérés eredményeit, melyben Magyarország a második helyet foglalja el Oroszország után. Hazánkban sokkal magasabb a korrupciós kockázat, mint Európa más országaiban.

A magyarországi vegyes kamarák, illetve gazdasági szervezetek elvben egyetértenek azzal, hogy vállalati kezdeményezéssel, vállalati önmegtartóztatással is küzdjenek a korrupció ellen, ám nálunk egyelőre nem várható az oroszországihoz hasonló céges akció.

Magyarországon is lehetne szerepe a korrupcióellenes fellépésben az olyan céges kezdeményezéseknek, mint amilyet ma indítanak útjára Oroszországban – mondták el a cégeket képviselő szervezetek, kamarák vezetői.

A nyugati sajtót az 1990-es évek végétől elárasztották az "orosz maffia" bűntetteiről, illetve az orosz bürokrácia felső vezetésének korrupciós ügyeiről szóló cikkek. Nem mintha a nyugati kommentárok túloznának. Feltűnő azonban, hogy a nyugati sajtó az oroszországi korrupciót csak a rubel összeomlása és az 1998-as gazdasági krízis kezdete után fedezte fel.