K-Monitor Adatbázis

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.

Három titkos megállapodás döntött a pártok közötti korrupciós kiegyezésről. Aztán Gyurcsány Ferenc magára rántotta a konyhaszekrényt. Nem szélsőségesek fantazmagóriája, hanem fősodorbeli szerző erős meggyőződése ez. Magyar Gomora.

A Fidesz-kormány hivatali idejéhez, illetve a párthoz közeli személyekhez köthető ügyekből kevés jutott el az ítéletig.

Ma közmegegyezés van arról, hogy Magyarországon különösen súlyos és egyre növekvő mértékű a korrupció. Ez egyszerűen nem igaz.

Az egy főre jutó GDP terén két éve az uniós átlag 65,1, ma már valószínűleg 62 százaléka alatt áll - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett 47. Közgazdász Vándorgyűlésen.

HVG-összeállítás az össztűz alatt lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nagyobb botrányt kavart ügyleteiről.

Mintha csak a Fidesz által beígért elszámoltatást akarná megelőzni a kormány, maga kezdte vizsgálni a nemzeti vagyonkezelőnek és vezérének a ténykedését.

Az 1990 és 1994 között lebonyolított privatizációs tranzakciók nemhogy csatornát, hanem a mai napig sűrű forgalmat lebonyolító, széles kommunikációs sugárutat teremtettek az MDF-es politikusok és a KISZ egykori vezetői között. Ez idő tájt közhelyszámba ment, hogy az ÁVÜ irodáinak ajtaján kifüggesztett névtáblákat nézegetve a látogató azt hihette, hogy a KISZ vagy az MSZMP központjában jár. Az MDF politikusai és klienseik alkotta igazgatóság döntései nyomán részben az egykori KISZ-es Csepi Lajos ügyvezető igazgató operatív irányításával óriási értékű vagyontárgyak kerültek állami tulajdonból bagóért magánkézbe.