K-Monitor Adatbázis

Az év első felében sem tétlenkedett az ország talán legsikeresebb gázszerelője, Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátja a közelmúltban fociklubot, cégeket és szállodákat vásárolt. Cégeiből több milliárd forintos osztalékot vett fel, egyes számítások szerint 2015-ben naponta csaknem 10 millió forinttal gazdagodott. Ennek alapján a felcsúti selfmade man kéthónapos nyári szabadsága alatt is legalább félmilliárd forinttal lesz gazdagabb.

A pályázat idején bedobott összeg több mint tízszeresére rúghatnak végül a jövő évi budapesti vizes-vb rendezésével kapcsolatos kiadások. A vizes-vb tényleges költségeit illetően rengeteg pontatlan becslés kering a sajtóban: a káosz részben a zavaros kormányzati kommunikáció eredménye, tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit. Kibogarásztuk az elmúlt három év vb-re vonatkozó döntéseit, ezek alapján a rendezés tényleges költsége legalább 89,843 milliárd forint lesz.

Jelen állás szerint 32 futballstadion készül el 2020-ig, ezekre összesen 215 milliárd forint közpénzt költünk. Hét helyszínen már elkészült az új aréna, négy helyen részben készen vannak a fejlesztéssel, kilenc helyen pedig elindult a projekt. A legdrágább tétel az új Puskás Stadion felépítése lesz: még csak a bontásnál járnak, de már elment rá 7,5 milliárd forint. A 63 ezer szurkolóra tervezett nemzeti futballstadion százmilliárdos bekerülése egyelőre az illetékesek becslése – az eddig tapasztaltak alapján ez kevesebb biztosan nem lesz.

Már másfél hete birtokba vették a futballisták és a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Tállai András klubjának már csak az NB I.-be kell feljutnia, és akkor jó szezont futna a szeptember óta NAV-elnök politikus. Ha jól számoltunk, a stadionépítés végösszege valahol nettó egymilliárd forint körül van.

A hazai élvonalbeli labdarúgó bajnoki meccsek 80 év alatt sem hoznak annyi bevételt, amennyit az nb1-ben szereplő csapatok stadionjaira költ a kormány.

Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.

A polgármester állításával ellentétben ténylegesen nem a Kecskeméti Városi Televízió készítette azt a reklámfilmet, ami miatt elmérgesedett Hosszú Katinka és a Gyárfás Tamás vezette úszószövetség kapcsolata: a városi tévé ugyanis az erre kapott 55 millió forintos támogatást az utolsó fillérig kifizette egy magáncégnek, az Argus Film and Art Kft-nek.

Milliárdokba került eddig az olimpia Magyarországnak, noha még egyszer sem sikerült ötkarikás játékokat rendeznie. A pénz megvalósíthatósági tanulmányokra, azok többszöri aktualizálására, az olimpia népszerűsítésére, kérdőívekre ment el. Összeszedtük az elmúlt 14 évben kifizetett főbb tételeket.

Eredetileg 8,8 milliárd forintot szántak az új szombathelyi stadionra, de a legalacsonyabb ajánlat is 13,1 milliárd volt. A kiíró önkormányzati cég ügyvezetője úgy döntött, ennyiért is szerződik: egy 5,6 milliárd forintot ígérő minisztériumi levélre, illetve az abban szereplő kormányhatározatra hivatkozott. Csakhogy az egy úgynevezett 2000-es, vagyis nem nyilvános kormányhatározat. A stadiont a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium építi: az előbbi testvércége éppen a szombathelyi Haladás névadó szponzora, utóbbi pedig Budapesten is kapott megbízást stadionépítésre.

Andy Vajna filmes kormánybiztos, médiacézár és kaszinóguru lehet – a „szaknévsoros” Bodnár György révén – a sokak által keresett közös nevező a fideszes kormányzat és a legújabb úszóbotrány miatt nehéz napokat élő Gyárfás Tamás szövetségi elnök kiterjedt kapcsolatrendszerében.