K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.

Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.

Egy teljesen felesleges beruházással sikerült felhívnia magára a figyelmet a hatvani városvezetésnek. Ebben a cikkünkben számoltunk be a hatvani kerékpáros kalandparkról, amelyet száz százalékban uniós forrásból építettek fel, és végül lényegében használhatatlan lett. Az egész projekt 880 millió forint plusz áfába, azaz 1,1 milliárd forintba került.

Nem tudni, hogy milyen célokat szolgál a hatvani kerékpáros kalandpark, de a helyi közösség nem sokat profitált az uniós pénzből megvalósított beruházásból.

1,3 milliárd forintot ad a kormány a hatvani sportcentrum megvalósítására egy márciusi kormányhatározat szerint. A beruházással nem csak a város, de a körzet újraválasztott országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár környezete is jól járhat. Egy olyan vállalkozó érdekeltsége szinte a teljes szomszédság, akit a politikus rokonának mondanak helyben és országszerte is. Szabó maga is földbirtokos a környéken – ezt az Átlátszó már korábban bemutatta.

A Jobbik szerint ingatlanpanama zajlott le a leendő hatvani sportkomplexumnál. Sneider Tamás, a párt alelnöke és hatvani jelöltje azt mondta: egy március 19-i kormányhatározat szerint Hatvanban létrejön egy fedett sportkomplexum. Ez azért érdekes, mert míg a város korábbi vezetése egy közművesített zöldterületen tervezte a megvalósítást, addig egy 2013-as határozat szerint egy kietlen területen építenék fel a létesítményt.

Hatvan irányítását lényegében átvette a polgármestertől egy fideszes államtitkár bizalmi embere. Ez a bizalmi ember, Tóth Csaba erős befolyással van a megyei EU-s támogatásokra. Hatvannak szinte semennyi EU-s pénz nem jut.

Hasít a közbeszerzéseken a Bástya Millenium Zrt., amelyet semmilyen botrány nem állít meg; mindig akad egy baráti önkormányzat, amelytől megrendelésre számíthat. A milliárdos bevételek mögött Kocsis Máté és Kubatov Gábor személye is felsejlik.

A ‘Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén’ fantázianevű EU-s projekt jó eséllyel törhet a 2007-2014-es EU-s fejlesztési ciklus legértelemtelenebb magyarországi beruházása címre. A Zagyva ártérben lévő híd felesleges cikk-cakkokat ír le, a kalandpark le van zárva és kong az ürességtől, a kerékpárutat egy év után feltörte a nád. A projekttel a Mészáros Lőrinchez közeli Duna Aszfalt jutott EU-s pénzekhez.