K-Monitor Adatbázis

Az Európai Bizottság kezdeményezi a Lengyelországnak járó, befagyasztott uniós források feloldását - jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Varsóban. A helyreállítási alapból és a kohéziós támogatásokból összesen 137 milliárd euróról van szó, és még az EP-választások előtt - sajtóértesülések szerint már áprilisban - lezárhatják a 7. cikk szerinti eljárást is Lengyelországgal szemben. Ezzel a Tusk-kormány legfőbb választási ígérete teljesülhet, Magyarország pedig egyedül maradhat az Európai Unió szamárpadjában.

A magyar Helyreállítási Terv egy része biztosan jó helyre kerülne: A V-Híd kilométerenként 4,85 milliárdból korszerűsítené a sík terepen futó Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalat. Ilyen drágán még nem épült Magyarországon vasútvonal.

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.

Már több mint 82 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg felsőoktatási intézményeknek a kormány az unió helyreállítási alapjából úgy, hogy annak folyósításáról még döntés sincs. Az Európai Bizottság ugyanis kifogásolta, hogy a fejlesztési pénzek elköltése nem átlátható az alapítványi fenntartásba került egyetemeknél. A kormány arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy a helyreállítási alapból mekkora összeget terveznek a felsőoktatásra fordítani 2026-ig.

Először Magyarországgal szemben veti be az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusnak nevezett eljárást, amely az uniós pénzek visszatartásával igyekszik megakadályozni a jogállam további leépítését. Rengeteg pénzről van szó, így nem kizárt, hogy a kormány kénytelen lesz engedni Brüsszelnek.

A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak. Az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.

Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022–2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt.