K-Monitor Adatbázis

Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán. Mégis mutatunk ezekből az időkből egy különös tranzakciót: egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég dollármilliókat kapott a magyar MKB bankban vezetett bankszámlájára Safarov kiadása után.

Tombor András, a „Habony hitelezőjeként” emlegetett üzletember nyakig merült az offshore-ba – nem csak most, de a jelek szerint már a kétezres évek közepén is. Akkor egy Csányi Sándor érdekeltségű reklámcég nevében vásárolt Seychelles-szigeteki vállalkozást, az eladó pedig egy új-zélandi stróman volt, akinek román partnere korábban a magyar Laveco offshore-gyárral élt szimbiózisban. A Laveco által preferált lettországi Parex Bankot pénzmosással vádolták, magyar „hivatalos bankjuk”, az MKB nemrég került Matolcsy-közelbe.

A magyar MKB Bank neve is felmerült az orosz-amerikai Pavel Szemjonovics Flider amerikai büntetőügyében. Flidert az Egyesült Államokban ellenőrzött technológiák csempészetével és pénzmosással vádolják. A vádirat szerint az FSZB fedőcégével is üzletelő Flider perirataiban felbukkan régi ismerősünk, a Welsz-sztoriban is érintett Laveco offshore-közvetítő neve is.

Pontatlanok azok a sajtóban megjelent értesülések, amelyek szerint lezárta az V. kerületi kapitányság azt a nyomozást, amelyet Welsz Tamás hagyatékával kapcsolatban folytatott csalás és közokirat-hamisítás miatt. Az eljárásban gyanúsított lett a furcsa körülmények között elhunyt vállalkozó volt élettársa, Horthy Andrea. Első körben erre jutottak a nyomozók, majd utána elbizonytalanodtak abban, hogy kinek van igaza. Az érintettek szerint a rendőrségi meglátás változásában szerepe van annak, hogy a nő új párja az egyik fidesz-közeli milliárdos mindenese és ügyintézője, ráadásul a férfi rendőr volt, így duplán is jó kapcsolatokkal rendelkezik.

Amerikai becslés szerint globálisan 7400 milliárd dollárra rúg az off­shore-központokban elhelyezett vagyon értéke, ami annak ellenére tovább növekszik, hogy a gazdasági válság miatt a nemzetállamok évek óta korlátozni próbálják az offshore cégek mozgásterét a világgazdaságban.