K-Monitor Adatbázis

Június 16-án őrizetbe vették az egykori Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetőit, és még pár, a bankhoz így, vagy úgy kapcsolódó embert. A nyomozók nem kapkodták el, a bank már hat éve nem működött, a feltételezett egykori bűnök a 2013-2014-es időszakban történhettek. A bank sztorija alapvetően Töröcskei István jobboldali üzletember története, aki egyszerre volt felelős és alighanem áldozat is.

Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.

Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.

Első fokon pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék tegnap hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait.

A DK szerint megengedhetetlen, hogy a kormány egy törvénytelenül működő pénzintézetben fektette be az állampolgárok adóforintjait.

Keményen nekimegy az Államadósság-kezelő Központ vezérének az a dokumentum, amely alapján felügyeleti biztosokat neveztek ki a többségi tulajdonában lévő, csőd közelébe jutott Széchenyi Bankhoz. A VS.hu betekintett az MNB részletes végzésébe, amely egyebek között azt hánytorgatja fel Töröcskeinek, hogy bankjával gálánsan finanszírozta saját cégeit. Töröcskei korábban Orbán Viktornak is tett gesztusokat, a bankban pedig a kisebbségi tulajdonostárs maga az állam, az elmúlt hónapokban mégsem tudott befektetőt találni néhány milliárd forintra.

A 2008-2009-es válságkezelés, az IMF-EU hitel lehívása alapvetően meghatározza a mostani adósságkezelést, a finanszírozás jelenleg egy zárt pályán mozog, szűk a mozgásterünk - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék államadósságról szóló jelentésének ismertetésekor. Az ÁSZ elnöke szerint mérhetetlen magasságba nőttek a jegybank devizatartalékai a 2008-as IMF-hitel lehívása következtében. Akkoriban a kormány pedig engedte, hogy az MNB-be menjenek a pénzek, és nem az adósság törlesztésére fordították ezeket a forrásokat.