K-Monitor Adatbázis

A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.

Miután pert vesztett az Eximbank, nyilvánosságra hozták, hogy hogyan került végül 16 milliárd forintjuk Rogán ismerőseihez. Két tőkelapban összesen 16 milliárdot akartak kiosztani villámgyorsan, meg is írtuk, hogy a furcsa feltételek alapján a Rogán első gyerekét nevelő Gubicza Ágostonékhoz, azaz a GB & Partnershez fog kerülni várhatóan.

Másfél éve egy erősen célzott eljárásban irdatlan állami forrást, 16 milliárd forint tőkét kapott az Eximbanktól a GB & Partners nevű tőkealap-kezelő cég. A társaság nevében a G és a B egy-egy fiatal üzletembert, Gubicza Ágostont és Boris Mihályt takarja. Portrénkban Gubicza Ágostont igyekszünk bemutatni, ő hosszú idő után végre az Indexnek megszólalt, ahogyan az Eximbank is válaszolt kérdéseinkre.

Egy hónap sem kellett hozzá, hogy az állam bankja pályázaton kiszórjon 16 milliárd forintot – másfél évvel a történtek után végre rekonstruálhatjuk, hogyan jutott ennyi közpénz egy Rogán Antalhoz köthető piaci szereplőhöz.

2016 elején a kormánnyal jóban lévő üzletembereknek adott bőkezű hiteleiről ismert, állami tulajdonú Eximbank 16 milliárd forintot bízott a GB&Partners nevű cégre, hogy az ebből fektessen be innovatív startup cégekbe. Az érdekes ebben az, hogy

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Az Exim Bank által életre hívott és Rogán Antal komái által kezelt tőkealap, valamint az állami megbízásokkal hizlalt traffipaxkirály i-Cell-tulajdonos frissen bejegyzett vagyonkezelő cégének ügyvezetője Fodor Gábor liberális minipártvezér egykori, még az SZDSZ-es időkből való barátja és finanszírozója, Törő Csaba üzletember lett.

Már eddig is nehéz volt követni az Eximbank és a Rogán-Habony-érdekkör közötti családi-politikai-üzleti összefonódásokat, de ezeket most egy újabbal gyarapítjuk. Legyen szó magánhitelezésről, belföldi vállalati hitelezésről vagy nemzetközi segélyhitelről, csupa ismerős név bukkan fel.

Az állami Eximbank november végén írt ki egy pályázatot két, összesen 16 milliárd forintot kezelő kockázatitőke-alap felállítására. A Forbes most kiderítette, hogy a tendert a Rogán-közeli GB&Partners hozta el.

A mai magyar Eximbank már nem egy külkereskedelmi szakbank, hanem rengeteg adófizetői pénzt elnyelő, még annál is több pénzt a nemzetközi piacról állami garanciával beszívó, és egyre furább, belföldi ügyleteket hitelező bankgömböc lett.