Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.
A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják.
A lakosok beleszólást akarnak abba, hogy mi épül a mezőgazdaságtól elvett déli ipari övezetben. A városvezetés és a lakosok között a Civil Fórum Debrecen Egyesület próbál közvetíteni.
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.
Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.
A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.
Elsőfokon kilencvenhárom embert ítélt el csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt hétfőn, nem jogerősen a Debreceni Járásbíróság közölte a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője az MTI-vel.
Tavaly júniusban írtam arról, hogy megtaláltam egy bűnözőt, akit az Interpol köröz, Hartai Győző ellen ugyanis csalás miatt 2015-ben adott ki elfogatóparancsot a magyar rendőrség, pedig 2014 őszén meghalt. De mivel fél évvel később is körözték, újra a hatóságokhoz fordultam, és miután átverekedtem magam a szervek labirintusán, végre kiderült: a férfi él, csak megjátszotta a halottat, és most bujkál a hatóságok elől.