K-Monitor Adatbázis

Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Lehet, hogy Czeglédy Csaba mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre? – váratlanul ez a fordulat bukkant fel egy ügyészi dokumentumban. A több mint másfél éve húzódó ügyben ez teljesen más minősítést jelentene, így még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.

Vesztegetés, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség tizenkét rendőr, illetve volt rendőr ellen, akik egy autópálya-alosztály dolgozóiként több mint egy éven át koordináltan követtek el korrupciós bűncselekményeket.

A szocialisták szerint az állami földbérleti pályázatok kapcsán felmerülhet a csalás, a hivatali visszaélés és a hivatali hatáskörben elkövetett visszaélés gyanúja is, mivel sok esetben ugyanazon pályázók ugyanazon üzleti terveire ugyanazoktól a bírálóktól, de más-más földek esetében ellentétes elbírálás született. Az MSZP szerint a nemzeti parkok és a nemzeti földalapkezelő is érintettek lehetnek.

A Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi dél-dunántúli régiós vezetőjét többek között hivatali visszaéléssel és titkos információgyűjtéssel vádolta a katonai ügyészség, az ügyet harminc évre titkosították. A vádlott védője szerint az ügynek köze van a pécsi egyetemi vesztegetéshez.

Fenntartotta korábbi állításait a bíróságon a rágalmazás miatt perbe fogott Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok, aki szerint 1996-ban Horn Gyula akkori MSZP-s kormányfő utasítására szüntették meg az államtitkárként dolgozó Draskovics Tibor elleni nyomozást.

A Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi dél-dunántúli régiós vezetőjét többek között hivatali visszaéléssel és titkos információgyűjtéssel vádolja a katonai ügyészség, az ügyet harminc évre titkosították.

Horn Gyula állította le a Draskovics Tibor ellen folytatott, Hézag fedőnevű titkos nyomozást 1996-ban.