A Hiventures egy olyan cégbe fektetett be félmilliárdot, amelynek alapítója szinte összes korábbi érdekeltsége bedőlt. Ránézésre a honlapja sem frissült évek óta.
Argentínában sem ismert innovatív receptúra miatt fektetett be az argentin pékségbe a magyar állam, de nem árulják el, mit gondolnak az üzlet bezárásáról.
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Néhány hónap leforgása alatt száznál is több magáncégbe szállt be az 56 milliárd forinttal kistafírozott állami tőkealap-kezelő, anélkül hogy az alapkezelési szabályzatot nyilvánosságra hozták volna.
A legdrágább a Magyar Turisztikai Ügynökség kampánya volt, nettó 2 milliárd forintba került. De jutott közel félmilliárd az elektronikus adóbevallás és a Nemzeti Közművek reklámozására is.
