K-Monitor Adatbázis

Czéh-Tóth Márk amúgy igazgatósági tag a Waberer's Internationalnél, amelyben Tiborcz nagytulajdonos.

A miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el több turisztikai beruházástól, mert – állítólag – nem akart állami ingyenpénzek kedvezményezettje lenni. Ehhez képest 2022 végén 14 olyan kormányzat által „megtolt” csúcsprojektet találtunk, amelyet Tiborcz István saját nevére vett, vagy vele rokonítható magántőkealapokhoz, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti köréhez került. Mintha a Matolcsy Ádámnál feltárt közvagyon-elvesztési gyakorlatot látnánk – csak pepitában. Természetesen nem panziócskákról, hanem négy-, ötcsillagos szállodamonstrumokról, élményközpontokról van szó, melyekre bő 61 milliárd forintot utalt ki az állam. Ez az összes úgynevezett Kisfaludy-pénz egyötöde.

A 37 éves Czéh-Tóth Márk 2017-től lett megkerülhetetlen szereplő a pécsi turizmusban: a Tiborcz István barátjaként, üzlettársaként és számos helyi trafik-koncesszió birtokosaként emlegetett jogász-vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért vette meg az önkormányzati vagyonkezelőtől a lestrapált állapotú, de a pécsi főtértől csak néhány méterre lévő Aranyhajó hotelt. Pécs akkori fideszes polgármestere, Páva Zsolt lemondott a város elővásárlási jogáról.

Zárolták a vagyonát egy pécsi ügyvédnek. A korábbi városvezetés által eladott hotel vételárát pedig keresik a nyomozók.

Ha lehet, még átláthatatlanabbá tette a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy-programban kifizetett vissza nem térítendő állami támogatások nyilvántartását. A kormányzati felügyelet alatt működő szervezet úgy alakította át a turisztikai program honlapját, hogy az eddiginél is követhetetlenebbé váltak a kifizetések adatai. Így nem derül ki például az sem, hogy a nyertesek pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben. A kevert listákban találhatók meg azok is, akik a 24.hu által felderített titkolt közpénzcsap révén jutottak állami százmilliókhoz. Az utóbbiak köre ugyanakkor bővült, kiderült, hogy Felcsút „egyedi döntés” alapján csaknem másfél milliárd forinthoz jutott.