K-Monitor Adatbázis

A Kisfaludy Program turisztikai támogatási során 2022-ben ismét milliárdok találtak gazdára, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) több milliárdnyi támogatást vont el a korábbi kedvezményezettektől. Az MTÜ által a minap közzétett 2022-es adatsor alapján a legnagyobb támogatás, 3,9 milliárd forint Tiborcz István üzlettársa, Komonczi Zsolt markát ütötte. Miután az állami turisztikai szerv ismét befényképezett PDF-ben tette közzé a többnyire pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján kiosztott támogatásokat részletező adatokat, a Transparency International (TI) Magyarország szabadon kereshető adatbázis formában is elérhetővé tette a 100 millió forintot meghaladó turisztikai támogatásokat.

Másfél év után újra átvilágítottuk a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programját, hogy lássuk a 2018–2022-es ciklus teljes mérlegét. Újonc támogatottként – bő 1,5 milliárd forinttal – megtaláltuk a miniszterelnök kabinetfőnökének kabinetfőnökéhez, a Schadl-ügyben is érintett Nagy Ádámhoz sorolható egyik céget. „Döbbenetünk” csak fokozódott, amikor észleltük, hogy az idei választások után a legnagyobb nyertes érdekeltségeket Tiborcz István holdudvara vette, veszi át. Vagy épp veszi vissza – mint a fenti látványterven szereplő Club Aliga-projektet.

Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet.

Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadóinak negyede több százmilliós támogatást is kapott az állami szervezettől. Laposa Bence és Zoób Kati mellett Fidesz-tagok is vannak a tanácsadói listán, például a hozzájuk hasonlóan vissza nem térítendő támogatásban részesülő Rókusfalvy Pál.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

A K-Monitor korrupciókutató szervezet írt arról vasárnap, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak sem volt hajlandó elárulni, hogy kik tartoznak bele abba a „szakmai grémiumba”, melyek a pályázatokon kívüli támogatások megítélésénél adnak tanácsot az ügynökségnek.

A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu. A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik.

A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is. Az általa vezetett érdekvédelmi szervezetben akkora feszültséget okozott a pénzosztás, hogy a badacsonyi borász felajánlotta lemondását a Balatoni Kör éléről.