K-Monitor Adatbázis

Az Állami Számvevőszék befejezte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feladatellátásának és vagyonkezelésének utóellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a debreceni székhelyű Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál és az esztergomi székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál az Állami Számvevőszék által korábban azonosított szabálytalanságok továbbra is fennállnak, így nem biztosított a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás. A szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az intézkedési tervében vállalt feladatait nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás.

Gőgös Zoltán, a szocialisták mezőgazdasági szakpolitikusa keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a hortobágyi földeket évtizedek óta használó berettyóújfalui gazdák keresték meg azzal, hogy a földbérletpályázat eredményeként számukra ismeretlenek nyerték el a település határában lévő földeket.

Vihetik a vágóhídra a nyájaikat azok az állattartók, akik az óév utolsó napján kihirdetett földpályázatokon elvesztették legelőik felét-háromnegyedét a Körös–Maros Nemzeti Park területén. A nyertesek között – akárcsak a Nemzeti Földalap pályázatai esetében – sok a helyben ismeretlen. A „földosztás” koordináltságára jellemző, hogy van, aki a tanyájától három kilométerre nyert el legelőt, és nem tudja, miként hajtja el odáig az állatait. Az érintettek hiába mentek eddig fűhöz-fához, végső elkeseredésükben most Orbán Viktornak írtak levelet.

Még ki sem hirdették a Körös-Maros Nemzeti Park állami földbérlet-pályázatainak eredményét, máris újabb botrányra utaló jelek bukkantak fel. Akad olyan családi gazda, akinek állítása szerint előre szóltak, ne is próbálkozzon a 20 éve bérelt föld megpályázásával, mert egy megyei fideszes országgyűlési képviselő strómanja fogja megnyerni a területet.

Ordító különbség lehet két nemzeti parki földhaszonbérleti pályázat kiírása között – az egyik helyen előnyt élvezhetnek a régóta helyben lakók, míg a másiknál azokat hozhatják helyzetbe, akik spekulációval, lakcím-átjelentkezéssel, vagy épp cégük profiljának átfazonírozásával próbálnak meg földhöz jutni. Vajon két-három megyével arrébb miért más rendelkezések érvényesek, hasonló védettséget élvező állami földterületek bérbeadásakor?