Helyek: |
|
Lapok: |
Több száz milliárddal megterheli az idei költségvetést a Fudan Egyetem
Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
Bocsánatkéréssel intézné el a Goldman Sachs a maláj korrupciós botrányt
A Goldman Sachs egy bocsánatkéréssel akarta elsimítani azt az ügyet, hogy minden jel szerint szerepet játszott Malajzia eddigi legnagyobb korrupciós botrányában. Pénteken Lim Guan Eng malajziai pénzügyminiszter azt mondta, nem érik be ennyivel, 7,5 milliárd dollárnyi kártérítést kérnek a befektetési banktól, írja az MTI.
Csalással gyanúsítják a Huawei pénzügyi vezetőjét
Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
Az autóipar császára volt, aztán elcsalt pár milliárdot
Carlos Ghosn a csőd széléről a világ legnagyobb autóipari szövetségévé tette a Renault, a Nissan és a Mitsubishi hármasát, a szektor egyik legfontosabb topmenedzsereként tartották számon, Japánban pedig kifejezetten sztárként kezelték. Egészen november 19-ig, amikor a tokiói ügyészség emberei a reptéren felsétáltak magángépére, és bekísérték az előzetesbe, 5 milliárd jenes csalás gyanújával. A Nissan meacuplázik, és azt állítja, hogy a diktatórikus Ghosn meglopta a céget. A sztorinak azonban van egy mélyebb szála: Ghosn egyesíteni akarta a három céget, ám a Nissannak ez nem nagyon tetszett, mert a jelenlegi tulajdoni rendszerben ezzel a Renault hűbéresévé válnának.
Vannak, akiknek nagyon bejött a keleti nyitás
Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.
Politikus ennyit még nem lopott
Bár a botrány már több éve tart, az utóbbi hetekben ért eddigi csúcspontjára az 1MDB nevű malajziai befektetési alap körüli korrupciós ügy, miután hivatalosan is meggyanúsították Najib Razak maláj exkormányfőt. Bár Najib mindent tagad, elég nehéz lesz megmagyaráznia, hogyan találhattak többmilliárdnyi készpénzt és elképesztő luxuscikkgyűjteményt lakásaiban, vagy hogy miért járt mintegy egymilliárd dollár a bankszámláin. Nem csak az ellopott pénz mennyisége elképesztő, a sztorit színesíti, hogy Hollywoodtól kezdve a svájci bankokig mindenki nyakig benne van.
76 milliárd forintnyi érték volt a korrupt maláj miniszterelnöknél
Razak kormányfőként 2,67 milliárd ringgitet (több mint 180 milliárd forintnak) irányított át a teljes mértékben a kormány ellenőrzése alatt álló stratégiai fejlesztési alaptól, az 1MDB-től saját bankszámláira. A volt kormányfő és az alap is tagadta, hogy bűncselekmény történt, a malajziai ügyészség vizsgálata 2016 januárjában felmentette a miniszterelnököt a vádak alól.
Nagyüzemben mossák a pénzt a kínaiak egy rulettes módszerrel
Ázsia szerepe egyre nő a világ kaszinópiacán. A kínaiak tényleg szeretnek játszani, egyedi kulturális megközelítéssel viszonyulnak a szerencséhez, ráadásul nagyüzemben mosnak pénzt egy rulettes szisztémával. Mindez illegális, de hatékony pénzkimenekítést tesz lehetővé.