Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.
A legtöbb ismert NER-es cég, legyen szó építőiparról, kaszinóról, kommunikációról, vagy idegenforgalomról, már közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ezúttal nem panaszkodhat senki, bár a magas inflációnak megfelelő növekedést azért nem mindenki tudta hozni.
A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.
Homlok Zsolt új cége esélyes lehet arra, hogy megbízást kapjon a kínai hitelből készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésén.
Közülük Schmidt Zoltánról az év elején jelent meg a hír, hogy tulajdonosa lett a Rádió1-et üzemeltető Radio Holding Kft.-nek. De feladata van a Mészáros-gyerekek cégében, a Fejér-B.Á.L. zrt.-ben is vezérigazgatóként.
Németh Tamás a Mészáros és Mészáros Kft.-ben ügyvezető, e cég mögött áttétellel pedig a tőzsdén forgó Opus Global Nyrt.-t találjuk.
Deák Gábor neve egyebek mellett az R-Kord Kft.-ben bukkan fel, mint ügyvezető. Németh és Deák tehát tulajdonképpen az RM International Zrt. tulajdonosait képviselik az igazgatóságban, hiszen ez a két cég (az R-Kord valamint a Mészáros és Mészáros Kft.) áll a vasútépítő társaság mögött. A igazgatóság munkájában a korábbi tagok közül Halmi Tamás is hasonló okokból vett egyébként részt. De ez nem jelenti azt, hogy kegyvesztettekké vált volna, Halmi például most is az Opus igazgatóságában ül. S az sem kizárt, hogy újra felbukkan az RM igazgatóságában.
Kereskedjen az mfor trader rendszerével!
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen!
Szigeti Ferenc Miklós lett a vasútépítő vállalat vezérigazgatója az új felállásban, vele kapcsolatban nem leltünk fel leágazást más cégek felé.
Sárváry István jelenti tulajdonképpen a folytonosságot az előző igazgatósággal, és szakmai tapasztalataira minden bizonnyal nagy szüksége is lesz a vasútépítő vállalkozásnak: a szakember a szintén Mészáros-birodalomba tartozó V-Híd Zrt.-ben tölt be vezérigazgatói pozíciót.
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak.
