A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.
Jelentősen csökkent az uniós finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázata, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulóké viszont az egekbe szökött.
Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.
Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.
A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 1 százalék, majd Orbán Viktor kormányzása alatt 4,7-re nőtt, mi az? Nem a GDP. Pedig ennek az adatnak nagyon örül a kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője. Sebestyén Géza fizetett hirdetésben mutatja a Facebookon, hogy „bezzeg” Romániában és Szlovákiában nagyobb a korrupció, miközben hazánk ellen indít eljárást az unió. Teszi ezt egy 2013-as adatsor alapján, miközben ugyanabban a világbanki felmérésben léteznek ennél frissebb adatok is, de azok már egészen mást mutatnak.
A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.
Elkészült az Átlátszó EU-térképének frissítése, az eszköz a Széchenyi 2020-program 2015 és 2017 közötti kifizetéseit mutatja be településekre lebontva, és a program lejártáig hetente frissül majd a frissen közzétett adatokkal. Böngéssz az adatok között, keress rá a lakóhelyedre, nézd meg, ki és mire kapott uniós támogatást, és ha valami gyanús dolgot észlelnél, jelezd nekünk, mi utánanézünk.
Oldalunkon megtalálod Magyarország 20 legnagyobb felsőoktatási intézményében működő Hallgatói Önkormányzatok személyi kifizetéseit, egészen 2010-ig visszamenőleg. Az adatbázis használata teljesen anonim, így bátran kereshetsz benne. Ha név szerint szeretnél egy képviselő zsebébe pillantani, használd a lenti keresőmezőt. Az egyetemek menüpont alatt kedvedre böngészhetsz több mint 50 ezer átutalás között.
Az eleve rossz magyar korrupciós mutatók tovább romlottak: a magyar cégvezetők kétharmada szerint a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt az ország üzleti köreiben - mondta keddi sajtótájékoztatóján Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletágának vezetője a cég Globális Visszaélési Felmérésének eredményeit ismertetve.
Az utóbbi időszakban jelentősen megugrott a 25 millió forint alatti közbeszerzések aránya, azóta, amióta ekkora érték alatt nem kell nyílt pályázatot kiírni – olvasható a Defacto blog új bejegyzésében.
