A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy átfazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról.
Többségi tulajdonrészt szerzett a Gránit Bank a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben.
Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).
Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról.
A Tiborcz Istvánnal is üzletelő Szécsényi Bálint és Jellinek Dániel érdekeltségei között újabb találkozási pont létesült.
Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában.
Mint a kis gömböc, egyre csak hízik az a hatalmas balatonhenyei birtok, amiről először egy éve mutattunk drónfelvételeket. A mostanra Orbán Győző hatvanpusztai majorságát megközelítő méretű beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán kezdte el 2019-ben, majd nem sokkal később tovább is adta rokonainak és kormány-közeli ismeretségi körének. A terület most egy olyan tőkealap tulajdonában van, aminek kezelője Tiborcz István egy barátjának a cége. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő segítségével pilótával ellátott kisrepülőgépről fotóztuk a tájvédelmi körzetben fekvő, mostanra közel 20 ezer négyzetméteres birtokot.
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
Felszámolás után megszűnt a jelenleg Four Seasonsként futó Gresham Palotát a kilencvenes években privatizáló Gresco Zrt. Ez a társaság bízta meg lobbizással Medgyessy Péter későbbi szocialista kormányfő cégét még a kilencvenes években.