K-Monitor Adatbázis

Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak.

„Azt hiszem, az a helyes, ha az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni” – ezekkel a szavakkal jelentette be Varga Judit, hogy lemond igazságügyi miniszteri pozíciójáról, mert a továbbiakban az EP-választási kampányban vállalna „aktív szerepet”.

A Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonságra hivatkozva nem indokolta meg, miért.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.

Egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtott volna az a hotel, amit még az előző évtizedben húztak fel a baranyai Villánykövesden. Ötödik éve áll félkészen a szálló.

Hadházy megnézte a 780 milliós uniós támogatásból épült szellemszállót, ami a helyiek szerint Lázár Jánoshoz köthető. Már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot, írja a képviselő.

Lepsény polgármestere 7,8 millió forintos EU-s támogatással húzott fel vendégházat, de sosem hirdette meg szállásként.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni. Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek. A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik. Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.

Egy nemzetbiztonsági szakszolgálat által készített szakvéleményből következtetni lehet arra, ki készíthette titokban azokat a hangfelvételeket, amelyeket meghamisítva aztán Karácsony Gergelyt próbálta lejáratni a kormányközeli sajtó. Ennek ellenére a Bajnai Gordon feljelentése alapján, a titkos lehallgatás ügyében indult nyomozást felfüggesztették, és a benne érintett üzletembert – egy Budapesten élő orosz milliárdos jobbkezét, aki Orbán Viktor vejével is üzletelt – sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg – derül ki a HVG360 által megszerzett nyomozati iratokból.