K-Monitor Adatbázis

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

Rendelettel semmisítheti meg a kormány az önkormányzatok településfejlesztési terveit. A hivatkozási alap, nem túl sok fantáziával, a tömeges migráció.

Hajdanán strand volt, ma már magánterület.

Mind megkapta Demeter Szilárd a Hajógyári-sziget szinte teljes déli területét, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat más műemlékkel, az egykori hajógyár épületekben működő bezárt szórakozóhelyekkel.

Megkapta az elsőfokú vízjogi létesítési engedélyt a balatonszéplaki Ezüstpartra tervezett kikötő, amelynek kiépítését a helyiek és a szomszédos vitorlásegyesület évek óta ellenzi, miután szerintük nincs kellő terület a szociális létesítmények és a parkolók számára.

A fideszes polgármester a járványhelyzet adta lehetőséget kihasználva egy személyben kiemelt fejlesztési területté nyilvánította azt a partszakaszt, amelyen Tiborcz István köreihez köthető idegenforgalmi szolgáltatások vannak. A beruházások ellen már többször tiltakoztak helyi civilek.

Két jókora irodaház és három lakóépület lesz a bezárásra ítélt Dürer Kert körül.

Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.

Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.

Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége letarolta az erdő egy részét, és elbontotta a hegy oldalát Budapest 12. kerületében, hogy luxuslakásoknak csináljon helyet. A telek korábban az önkormányzaté volt, de azt még nem árulták el, hogy mennyiért adtak túl rajta.