language

Kulcsszavak:

ingatlan highlight_off

Akták:

MKB eladása highlight_off

MKB eladása

MKB eladása

Az MKB bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, amely fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett.

 

A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok a bizonytalanság: a Blue Robin-t például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre jutahatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perel a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. A vevők semmiféle szóbeszédet nem voltak hajlandók kommentálni, egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”. 


Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!


2017 tavaszán váratlan fordulattal fény derült a tulajdonosokra: Balog Ádám B vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa - egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére - az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.


Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött

Az állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.

Ők működtetik a NER üzleti hátországát: bemutatjuk az oligarcha utánpótlás-válogatottat

42 éves, jogot végzett férfi – így fest a NER másodvonalbeli haszonélvezőinek átlagos pedigréje. Akad köztük ibizás party-arc éppúgy, mint második generációs kisvárosi ügyeskedő. Van, aki egykori strómanból emelkedett menedzserré, akad, aki megmaradt a strómanságnál, s olyan is van, akire jó eséllyel az OTP-vel konkuráló gigabank kialakítása vár. Ismerje meg alaposabban a B-kategóriás tenderarisztokratákat!

A Matolcsy-alapítványok 100 milliárddal tömték ki a saját cégüket

A jegybank alapítványai 2017 végén vállalati kötvény formájában közel 100 milliárdot toltak saját vagyonkezelő cégükbe, a pénzt állampapírokból csoportosították át. Az átcsoportosításnak a nagy Váci úti ingatlanprojekthez lehet köze.

Egy homályos bankbiznisz sztorija

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Tiborcz köréhez kerülhet egy félkész luxushotel

Visegrádnál épülő, félkész luxusszállodát szerzett meg egy Tiborcz Istvánhoz köthető cég. A BDPST Zrt. korábban egy Dorottya utcai ingatlan, és más értékes épületek megvásárlásával került be a hírekbe, és gyanítható, hogy valami köze van a miniszterelnök vejéhez, mert bár hivatalosan nincs hozzá köze, a cégalapítási eljárással járó díjat Tiborcz fizette be. Mikor a miniszterelnök vejét a Hír TV az utalásról kérdezte, meglehetősen idegesen reagált.

Több tucat károsult, legalább egymilliárd forintos kár, gyanúsított viszont egy sincs az IBH Depo-ügyben

Mintegy 320 millió forintot húzott le egy üzletemberről az a férfi, akinek a befektetési szolgáltatásaival kapcsolatban nyomozás folyik már több hónapja. Az eddig ismert kárérték egymilliárd forint körüli, de az ügybe bevont magánnyomozók szerint elérheti a másfél milliárdot is. A privát kopók furcsállják, hogy a hatósági vizsgálódás több mint fél év elteltével is csak odáig jutott, hogy házkutatásokat tartottak az IBH Depo Zrt.-nél, de gyanúsítottja még mindig nincs a rendőrségnek.

Az ingatlanbérlet miatt került jelzálog a Népszabadság márkavédjegyeire

Tíz éves bérleti szerződést kötöttek a Mediaworks cégei a Corvin-pláza ingatlantulajdonosával, amire 2 millió euró értékű bankgaranciát vállalt a nemrég Fidesz-közelbe privatizált MKB Bank. Felmondás esetére három éves bérleti díj volt a kötbér, plusz még némi baksis – ilyen feltételek mellett nem nehéz veszteségesen működtetni újságot.

A feljelentőnél dolgozott az MKB Bank által kezdeményezett büntetőeljárás ügyésze

Korábban az MKB-nál dolgozott az ügyész, aki eljárt a bank feljelentése alapján az Elephant cégcsoport vezetőivel szemben fedezetelvonás miatt indult büntetőügyben – tudta meg az Átlátszó. Ennek ellenére sem a Fővárosi Főügyészség, sem a Legfőbb Ügyészség szerint nem elfogult, így nem zárták ki az eljárásból. Miután a bíróság a tárgyalást előkészítő szakaszban a törvényes vád hiánya miatt megszüntette a fedezetelvonás ügyét, maga a volt MKB-s ügyész fellebbezte meg a döntést. A tét nem kevés: a bank a büntetőeljárással üthetné ki az ingatlanfejlesztő holding által indított 63 milliárd forintos kártérítési pert.

Befektető vagy bulldózer? Arie Yom-Tov ingatlanüzletei Budapesten II.

Arie Yom-Tov a ’90-es évek végétől már önálló tényezőként üzletelt Budapesten. 2007-től ténylegesen is elkezdődnek a munkálatok a részben már évek óta Yom-Tov érdekkörébe került Andrássy út 83-85 alatti palotában. Az csak az épület leégése után lesz egyértelmű, mit is végeztek felújítás címén az építtetők. A tűzvész, úgy tűnik, nem gyengítette Yom-Tov alkupozícióját, sőt új projekteket is indított a városban.

Erőterv és kaszinó – volt, botrány lett

Sokan mondják (főleg olyanok, akik ma már nincsenek a párt közelében): eddig két választása ment rá a Fidesznek a székházügyre. 1994-ben csaknem a parlamentből is kiestek a rendszerváltás utáni időszak első nagy politikai korrupciós botránya miatt, az ezredfordulón pedig az ÉS-nek a székházbevételek pártközeli cégekben történt eltüntetését feldolgozó riportja indította el a kevésbé drámai, de 2002-ben ugyancsak vereségbe torkolló népszerűségvesztést. A beállítás nyilván vitatható, az viszont bizonyos, hogy a székházügy 1993. május végi kipattanása után már csak a kivételes képzelőerővel megáldottak gondolhatták azt, hogy a Fidesz a tiszta és romlatlan nemzedéket képviseli a politikában.
Találatok: [10]  Oldalak:   1