K-Monitor Adatbázis

Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.

A fejlesztési miniszter a parlamenti meghallgatásán idő előttinek tartotta a kérdést. Múlt vasárnap sok fontos részlet kiderült a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházási költségeiről, illetve az ütemezésről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a magyarországi vonalszakasz felújításának értéke 550 milliárd forint lesz, pontosabban ennyire becsülik a szakemberek.

Ahogy Orbán Viktor hétfő délelőtt megígérte, megjelent a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházása részeként a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása a MÁV honlapján, valamint a hirdetményt feladták az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.

A 420 milliárd forintos víziközmű-tender kapcsán az Európai Bizottság már kimondta, hogy nem működik megfelelően a magyar ellenőrzés. Most ennél is nagyobb pofonra készül: több mint ezer milliárd forintnyi szerződésben fognak kutakodni az auditorok.

Az eredetileg becsült árnál bő 3 milliárd forinttal drágábban, nettó 11,9 milliárdért nyerte el a Swietelsky Építő Kft. és cseh cége, a Swietelsky stavebni s.r.o Kaposváron egy csomópont tervezését, kivitelezését. A munkálatokat eredendően nettó 8,6 milliárd forintra becsülte a megrendelő Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., vagyis a győztes ajánlat 38,5 százalékkal lett magasabb.

A pillanatnyilag legalább 750 milliárdba kerülő, erősen korrupciógyanús Budapest-Belgrád vasútvonal bővítéséről nem csak azt tudjuk, hogy egy kapavágás nélkül is mennek fel a költségei vagy hogy egyértelműen nem Magyarországnak vagy Szerbiának kell, hanem Kínának. Hanem azt is, hogy erősen nagyvonalúan, kamatterhek nélkül számolva is leghamarabb 2400 év alatt térülhet meg Magyarországnak a Figyelő egyszerű számításai alapján.

Nagyon jó hírrel szolgált a közlekedésért felelős helyettes államtitkár Mészáros Lőrinc számára. Mészáros több mint száz céget átölelő birodalmának egyik fő vállalkozása, az R-Kord Kft. vasútfejlesztésekben nyomul, másik központi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. közműfejlesztési munkákban, építőipari projektekben vesz részt.

Hiába szerették volna a szabolcsiak a használt síneket, hogy valami javulás történjen, a hódmezővásárhelyi tramtrain elsőbbséget élvez.

Már többször beszámoltunk Magyarország keleti régiójának közlekedési helyzetéről, mely a közeljövőben várhatóan semmilyen érdemi fejlődésen nem fog átesni. Legalábbis ez szűrhető le abból, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben végül kikerült a Mátészalka-Debrecen vasútvonal az uniós fejlesztési listából. Pedig a vonalon évente 825 ezer ember közlekedik átlagosan. A szakasz felújításának szükségére újabb tény világít rá, melyre a Mátészalkaleaks talált rá. A kezük ügyébe került egy régi, 1997-es menetrend, ami szerint abban az évben a Mátészalka-Debrecen 78 kilométeres távolságot a vonat mindössze 75 perc alatt tette meg.