K-Monitor Adatbázis

Átlagban elmondható, hogy az autóipari befektetések ötödét az állam állja.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Csárdi Antal szerint közadat, hogy milyen adókedvezményeket és egyéb juttatásokat nyújt a kormány a kínai vállalatnak.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak.

A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben.

Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés. Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült.

A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.

Be sem nyújtott pályázatok után összesen hat és fél millió forintot fizetett a kőszegi önkormányzat a Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt.-nek – ezt gyanítja két kőszegi képviselő. Már a rendőrség is nyomoz az ügyben.