K-Monitor Adatbázis

Az Európai Unió Bíróságát is megjárta az újpesti adatkezelési botrány - A luxemburgi joghatóság döntése után többmilliós bírság megfizetésére kötelezték a IV. kerületet.

360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Kecskeméti Járásbíróság a KTE kézilabdacsapatának szakmai vezetőjét, mégpedig költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt. Két vádlott társát személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek a bíróság, egyikük 75 ezer forint pénzbüntetést kapott, míg a másikat egy évre próbára bocsátották.

Elítélték azt a férfit és a társait, akik a bíróság megállapítása szerint zsarolták Borkai Zsolt volt polgármestert a 2019-ben végül nyilvánosságra került kép- és videófelvételekkel.

Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki.

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Romániában szeméttelepen talált levélszavazatok ügyét.

A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános. Demeter Márta és védője fellebbezett.

A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indoklás zárt ülésen hangzik el.

Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook-poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amelyek kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik.