„Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni. Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A két új magyar blokk előkészületi munkáira az állam már elköltött 300 milliárd forintot, de a háborús helyzet könnyen fajulhat odáig, hogy a nukleáris technológia területe is szankciók alá kerül, illetve hogy nem lesz jó ötlet biztonságpolitikai szempontból a Roszatommal együttműködni.
Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne.
Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.
Tiborcz cégének új tulajdonosa maga is folytatja a hagyományt: olyan manipulált közbeszerzésen részt venni, hogy csak ő lehessen végül a nyertes. Az Operaház felújításának gigaberuházásánál is ez történt volna, a Bosch világcég azonban vette a bátorságot és megtámadta a csalást. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig elismerte, hogy az Operaház jogtalanul manipulálta volna a beszerzést, megsemmisítette, és 5 millió forintra meg is büntette az ajánlatkérőt (a büntetéstől persze nem dőltek dugájukba) Sajnos kijelenthető, hogy ezek a manipulációk ma már a szabályokat jelentik, a kivétel itt abban van, hogy a Döntőbizottság ezt megakadályozta.
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője pert nyert a kormánnyal és a Roszatommal szemben, első fokon úgy döntött a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni az oroszokkal kötött szerződéseket.
A Fővárosi Törvényszék 45 napot adott a máig titkolt dokumentumok átadására – jelentette be a szerződésekért pereskedő Jávor Benedek.
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.
Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.
