A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.
A DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseire lett volna kíváncsi, de szembejött Schadl György.
Az Emmi a bíróság által kijelölt határidő után ugyan, de kiadott egy 150 oldalas vizsgálati anyagot, amelyet a DK három különböző könyvvizsgálóval nézetett át. A párt szerint mindannyian arra jutottak, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza azokat az információkat, amiknek a kiadására korábban kötelezték őket.
Az egész akciót azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet arra: a minisztérium szerintük összejátszik a felcsúti Puskás Akadémiával azért, hogy utóbbinak ne kelljen kiadni a választások előtt azokat a tao-dokumentumokat, amelyeket a Demokratikus Koalíció jogerősen kiperelt Mészáros Lőrincéktől
Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?
A felcsúti polgármester azt írja: „a sportért felelős miniszter”, azaz Balog Zoltán hivatalból elrendelt egy utóellenőrzést, amely külön a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt vizsgálja „figyelemmel arra, hogy a támogatás felhasználásának jogcíme vonatkozásában a finanszírozási források tekintetében adódhat átfedés”.
Hosszas huzavona után a Kúria is arra kötelezte a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki az összes dokumentumot, amellyel igazolja, hogy mire költötték a klubhoz befolyó tao-pénzeket.A Kúria november közepén hozott ítélete azt jelentette, hogy nincs tovább, a Mészáros Lőrinc által vezetett akadémiának nyilvánosságra kell hoznia azt, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban beérkezett tao-forrásokat mire és hogyan költötték el. Azzal, hogy ezt nem tették meg, vállalták, hogy törvényt sértenek, amely annak fényében, hogy az ország miniszterelnöke aktív szerepet vállal az akadémia életében – olykor mintha a sajátjának is érezné –, különösen furcsa.
A Kúria – azaz a legmagasabb szintű magyar bíróság – október 25-i döntése végérvényesen kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít. A döntés hatása finoman szólva is jelentős, a társasági adó felajánlásán keresztül a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 360 milliárd forint áramlott a támogatott csapatsportokba az elmúlt években, és idén legalább további 90 milliárddal lehet számolni. Most talán az is kiderül majd, hogy kik dobták össze ezt a rengeteg pénzt, ahelyett, hogy adót fizettek volna. Na meg, hogy mire költötték el.
– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.
