(A történetet nyilvánosságra hozó Heti Válasz összefoglalója):
1. 2014 vége: A Miniszterelnökség átvette a nemzeti fejlesztési tárcától a XI. kerületi Diószegi útról Szentendrére költöztetett Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft.-t, majd Henn Pétert ültette az állami társaság élére. A tulajdonosi jogokat a stratégiai ügyekért felelős államtitkár, a Lázár János bizalmasaként ismert Sonkodi Balázs gyakorolta. Henn ekkoriban – 2015 végéig – a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökeként is regnált.
2. 2015: Henn Péter megpróbálta állami cégeknek eladni – sikertelenül – a Diószegi út 37. szám alatti, osztatlan közös tulajdonú telek ÉMI-re eső hányadát. Ez a teljes ingatlan 11826/18141-ed része; a terület társtulajdonosa a mosószerekkel, szépségápolási cikkekkel kereskedő Henkel-csoport (5796/18141) és az osztrák Warimpex (519/18141).
3. 2016 eleje: Az ÉMI vezetése elhatározta, hogy a „piacon” értékesíti a maga 65,19 százaléknyi ingatlanrészét.
4. 2016 júniusa: Bejegyezték a Walnut Estate Zrt.-t, melynek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs, aki – mint a cserkészszövetség volt nevelési igazgatója – Henn Péter bizalmi köréhez tartozik. A magáncég azonnal megvásárolta a Warimpextől a Diószegi-terület 2,86 százalékát (és közel 280 millió forintos értéken szerepeltette a mérlegében). A Walnut ezzel elővásárlási jogot is szerzett az ingatlan többi részére.
5. 2016 júliusa: Tekse Balázs (pontosabban az általa jegyzett Pro Invento Kft.) 120 millió forintért megvette az Égszi Senior Kft. nevű mérnökcéget is, amely egy IX. kerületi irodahelyiség tulajdonosa. Ezt az eseményt csak azért említjük, mert
forrásaink szerint Tekse korábban semmilyen aktivitást nem mutatott az ingatlanpiacon – majd hirtelen százmilliós, milliárdos Égszi- és Walnut-ügyletek közepén találta magát.
6. 2016 ősze: Az ÉMI mindössze saját honlapján és a XI. kerületi önkormányzat egyik hirdetőtáblájára „eldugva” tette közzé felhívását a Diószegi úti telekeladásról. Az elvileg nyitott, de kvázi titkos pályázatra két, egymással rokonítható hátterű cég jelentkezett: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő (Emaing) és a Walnut Estate Zrt. Előbbi társaságnak már ekkor Schulek Csaba egykori sportújságíró volt a vezetője – utóbbi irányítását kicsit később vette át ugyanő. A kiíró végül érvénytelenítette a magasabb árat kínáló Walnut ajánlatát, de, mint kiderült, ezzel valójában csak kedvezett a vállalkozásnak (lásd a következő pontot).
7. 2016 decembere: Az ÉMI végül az érvénytelenített ajánlatot adó Walnuttal kötött adásvételi szerződést, ráadásul az Emaing által kínált, 1,03 milliárd forintos alacsony áron, hiszen a Tekse-cégnek volt, mint írtuk, elővásárlási joga, mellyel tehát élt is. Az immár Schulek Csaba által vezetett Walnutnál mindössze egyetlen hétig parkolt a telek, ezután – a Warimpextől „összeszedett” 2,86 százalékkal együtt – továbbadták a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapnak. Utóbbi a DVM Group kezelésében áll.
8. 2017 májusa, júniusa: Lázár János értesült az ÉMI-telekmutyiról, és parancsba adta Henn Péternek, hogy az ügyletet ne 1,03 milliárdos, hanem 1,529 milliárdos áron zárják. Ekkor lemondott államtitkári pozíciójáról az ÉMI-nél a tulajdonosi jogokat gyakorló Sonkodi Balázs, majd a kancelláriaminiszter Hennt is eltávolította a köztulajdonú társaság éléről. A nyilvánosság ekkor még semmit sem tudott a nagy Feneketlen-bizniszről.
9. 2017 augusztusa: Megjelent az első Heti Válasz-cikk a témában, melyben jeleztük: a XI. kerületben kezdenek elszabadulni az indulatok, ugyanis a kertvárosias környezetbe három óriástömböt „ültetne” egy fejlesztőcsoport – Buda Gardens márkanéven – 350 lakással és 500 parkolóhelyes mélygarázzsal.
10. 2017 októbere, novembere: Szentimrevárosi konzervatív értelmiségiek (köztük Makovecz Imre özvegye, Sipos Mihály Muzsikás-tag, Entz Géza volt államtitkár, valamint neves építészek, helyi notabilitások) Hoffmann Tamás kerületi polgármesterhez fordultak, majd online petíciót is indítottak a Buda Gardens-terv ellen. Ezután megjelent a második Heti Válasz-cikk, melyben feltártuk az ÉMI-telekprivatizáció főbb részleteit. Írásunk nyomán több feljelentés született (Tényi István magánszemély és az Együtt nevű ellenzéki párt nevében Szigetvári Viktor tollából), a cserkészszövetség világosan elhatárolódott korábbi tisztségviselőitől, azaz Henntől és Teksétől, Lázár János pedig vizsgálatra utasítottaa Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve további felsővezetőket távolíttatott el az ÉMI-től. Ezt követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdett nyomozni a témában. Közben az újbudai képviselő-testület változtatási tilalmat rendelt el a Buda Gardens-projekt területére – az új kerületi építési szabályzat elfogadásáig.
11. 2018 tavasza: Riadót fújtak a korábbi online petíciót jegyző, időközben a Szentimrevárosért Mozgalom ernyője alá rendeződő civilek, hiszen a XI. kerületi önkormányzat első félévi üléstervében szerepelt a volt ÉMI-területet is magában foglaló zóna új építési szabályzatának elfogadása – ami zöld jelzést adott volna a Buda Gardensnek. A projekt gazdája, a DVM Grouphoz tartozó Horizon Development ekkorra módosította terveit: már nem lakótömbépítésben, hanem egy gigantikus irodanegyed-fejlesztésben gondolkodik. Közben a Heti Válasz jogerősen pert nyert Henn Péter ellen, aki kilenc pontban igazíttatta volna helyre az őt leleplező eredeti cikkünket.
12. 2018 májusa: Az ekkor publikált 2017-es Walnut-mérlegből kiderült a lényeg, vagyis hogy a nagy Feneketlen-tavi biznisz spekulánscége végül 1,8 milliárdot volt kénytelen kiadni a Warimpex- és az ÉMI-telekrészekre, a tranzakciósorozat bevételi oldalán azonban így is bő 2,2 milliárd szerepelt. A tiszta, adózott nyereség pedig 279 millió forint, vagyis a Walnut-kör ennyit – Lázár János 500 milliós közbelépése ellenére is – tudott keresni. Ráadásul mindehhez elenyésző pénzügyi kockázatot kellett vállalnia a Schulek–Tekse-vállalkozásnak, hiszen kiadásai meghatározó részét a Buda Gardens fejlesztője állta (előleg formájában). Viszont: ha a történet egyik legelső stációjára, vagyis a 2016. júniusi Warimpex–Walnut-bizniszre (2,86 százaléknyi telekrészért 280 millió forint) piaci alku eredményeként tekintünk, akor az állam akár 6,5 milliárdot is kaphatott volna az ennél 23-szor nagyobb ÉMI-területért. Ez persze csak elmélet, hiszen a Walnut nyilván nem pusztán egy ingatlandarabkáért adott ki 280 milliót, hanem a benne „rejlő” elővásárlási jogért is. Ugyanakkor,
ha Henn Péter úgy pályáztat, hogy arról minden potenciális ingatlanfejlesztő értesül (nem csak a csókosok), az az államnak akár négymilliárd forint körüli bevételt hozhatott volna az 1,8 helyett. Vagyis a Buda Gardens-csapat valószínűleg bőven a piacinak mondható ár alatt jutott hozzá az exkluzív budai fejlesztési területhez. És ebből a pénzből még a Walnut is jelentős „jutalékot” szedett – ugyancsak az állam kárára.
13. 2018 júniusa, júliusa: Az újbudai képviselő-testület mégsem vette napirendre a volt ÉMI-területre vonatkozó új építési szabályzat elfogadását – vagyis a helyiek követelésének engedve érvényben hagyta a változtatási tilalmat (mely jelenleg is él).
14. 2019 júliusa: A BRFK arról tájékoztatta a Válasz Online-t, hogy az ÉMI-nyomozást már májusban megszüntette – méghozzá bűncselekmény hiányában. Mint írták: „gyanúsítotti kihallgatás nem történt”.
