Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.
Néhány év alatt a magyar távközlés első embere lett az Orbán Viktor bizalmasaként emlegetett Jászai Gellért. Úgy tűnik azonban, hogy a zuglói parkolási botárny hullámai őt is elérik: a jelek szerint a 4iG vezére közvetve érintettje lehet egy nagyszabású áfa-csalási ügynek.
Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.
A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.
ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT NEM KIZÁRT, HOGY A NEMZETI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁST – AZ AUTÓPÁLYÁKHOZ HASONLÓAN – KONCESSZIÓBA ADJA A KORMÁNY. LÉNYEGÉBEN PRIVATIZÁLJÁK AZT AZ ÁLLAMI INFRASTRUKTÚRÁT, AMIT UNIÓS PÉNZEN FEJLESZTETTEK FEL. AZ ÜZEMELTETÉSRE EGYETLEN SZEREPLŐ LESZ ALKALMAS, MÉGHOZZÁ AZ ORBÁN VIKTORHOZ KÖTHETŐ 4IG, AMELY AZ ÁLLAM HATHATÓS SEGÍTSÉGÉVEL AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN GYAKORLATILAG MONOPOLHELYZETBE KERÜLHET A PIACON, NEMCSAK AZ ÁLLAMI ÉS ÜZLETI SZFÉRÁBAN, HANEM A LAKOSSÁGIBAN IS. EZ ÓRIÁSI BEFOLYÁS, AMINEK ALAPJA LEHET EGY ÁLLAMI BERUHÁZÁSBAN ÉPÜLŐ KORMÁNYZATI ADATKÖZPONT IS, AMELYNEK MÁR ÉVEK ÓTA MŰKÖDNIE KELLENE GÖDÖN, DE A RÁKÖLTÖTT MILLIÁRDOK ELLENÉRE A BERUHÁZÁS SEHOL SEM TART.
