K-Monitor Adatbázis

1967. július 20-án született Jászberényben. Nős, egy gyermeke született. 

1985-ben érettségizett. 1989-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai karán Szegeden. 1998-ban a Kertészeti Egyetem Élelmiszer-ipari Kar menedzseri szakirányán szerzett mérnöki másoddiplomát. Nemzetközi cégeknél dolgozott vezető beosztásokban, jelenleg a Wirtass Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. 

Már politikusi pályája előtt kiterjedt ingatlantulajdonra tett szert. 1998-ban belépett az MSZP-be. A Budapest XII. kerületi elnökség és az országos választmány tagja. A párt karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a Parlamentbe. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja. 

2006. decemberében Budapest főpolgármester-helyettesévé választották. Bírálói legtöbbször Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz fűződő kapcsolatát kérik rajta számon.

2009 nyarán nyilvánosságra került BKV-s ügyek kapcsán az MSZP októberben felmondta a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót és visszahívta Hagyó Miklós polgármester-helyettest is. 

A BKV körüli botrányok miatt 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. Március elején a Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója az ügyben terhelően nyilatkoztott Hagyóról. A volt főpolgármester-helyettes ezt követően MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott. 

2017 áprilisában a Jobbik egy Fidesz ellenes plakátkampányt indított a Simicska Lajoshoz köthető Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületein. A párt eleinte kb. 2000 kihelyezett óriásplakátról beszélt, ugyanakkor arra hivatkozva, hogy az nem közérdekű adat, nem hozta nyilvánosságra a plakátkampány költségeit. Júniusban pontosítottak és közzétették, hogy áprilisban 2468, májusban 2470, júniusban pedig 2498 óriásplakátot használtak, ellentmondva a korábban bevallott kb. 2000 plakátnak. Az adatokból az is kiderül, hogy óriásplakátok mellett más hirdetési felületeket használtak, 312-300-296 citylightot, 292-257-283 dupla citylightot és 303-304-306 hirdetőoszlopot.

Reklámszakemberek becslése szerint mindez közel 2.5 milliárd forintba kerülhet piaci áron. Eközben a NAV is elkezdett vizsgálódni Simicska Lajos cégeinél, azt gyanítva, hogy kevesebb plakátot vallottak be, mint amennyit tényleg a Jobbik kampányához használtak körülbelül 100 millió forint áfahiányt okozva ezzel. A vizsgálat kezdeti stádiumában nem talált tényleges kifizetésre utaló számlákat sem. . Továbbá felmerült a tiltott kampány és pártfinanszírozás gyanúja is.

Később a Jobbik egy közleményében kijelentette, hogy az áprilisi plakátkampány 27 359 917 forintba, a májusi 26 797 472 forintba került, nem számítva a rongálás költségeit. Más Jobbikos forrásból származó elszámolás alapján a pártegy hónapra pedig 6000 forintot fizetet egy plakátért, miközben az LMP havi 80 ezer forintot fizetett az óriásplakátokért.

A plakátkampány finanszírozása sem világos. A Jobbik több képviselője is azt mondta, hogy 150 millió forint hitelt vettek fel, majd később Jakab Péter szóvivő közölte, hogy egyrészt megtakarításból, részben pedig folyószámlahitelből finanszírozták a kampányt. A párt semmilyen hivatalos információt nem közölt a hitel részleteiről.

A plakátkampány odáig fajult, hogy a Fidesz először a választási törvény módosításával próbálkozott, majd mikor az elbukott , kikerülve a kétharmadot, bevezette a plakáttörvényt, amelyben megtiltja, hogy politikai pártoknak a kampányidőszakon kívüli plakátozást. A törvény nem vonatkozik a kormányzati kommunikációra, amin keresztül a kormány a évek óta több tízmilliárd forintokat költ el propaganda célokra.

Bár a Jobbik tagadta, hogy köze lenne hozzá, a törvény hatályba lépését követően újabb, a párt üzeneteire rímelő plakátok kerültek ki a Mahir felületeire a nyár folyamán. Lázár János augusztusban elrendelte, a kormányhivatalok írják össze az összes köztéri felületet.

2017. decemberében az ÁSZ jelentéstervezete megállapította: törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt az ÁSZ felhívásától számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti. (A pártok ellenőrzéséről és a tiltott támogatás megállapításáról itt olvashat részletesen.) A Jobbik szerint az ÁSz politikai nyomásgyakorlást hajt végre, érdemi vizsgálat nélkül hozott ítéletet.

Az Ász jelentéstervezete

A szerződések a Jobbik és a Simicska-féle plakátcégek között