K-Monitor Adatbázis

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék „illegálisnak” találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén.

A 444 tudomása szerint az Állami Számvevőszék kellemetlen ajándékkal lepte meg tegnap, vagyis december 5-én délután az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártot. Az ÁSZ ekkor postázta nekik a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését.

Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjai­nak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják.

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy mi várhat Márki-Zayékra, ha elkezdenek vizsgálódni a magyar hatóságok az Amerikából kapott kampánypénzek ügyében. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint ebben az esetben az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálathoz fog vezetni – tette hozzá.

Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82 százalékos fölényben van a Fidesz, és Gattyán György is többet költött az Országgyűlés összetételéről szóló versenyben, mint az ellenzék.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a 2018-as választás kampánypénzeinek elköltését. Megállapították, hogy "a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel", valamint azt is feltárták, hogy "a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására".

A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.

Farkas Gergely Facebookon reagált a cikkre, azt írja, ez egy lejárató kampány, és nem igaz, hogy pénzt ajánlott a visszalépésért, és bár az idézett felvetés valóban elhangzott, a hangsúlyból mindenkinek éreznie kéne, hogy azt viccnek szánta. Ettől függetlenül hibásnak érzi magát abban, ami történt, ezért elnézést kér.