language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

Kamupártok kampányfinanszírozása highlight_off

Kamupártok kampányfinanszírozása

Kamupártok kampányfinanszírozása

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

Kamupártok – Milliárdokba kerül a magyaroknak ez a hungarikum

A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.

Ötmillió forintnál is többet kért volna az Államkincstár a közérdekű adatok kiadásáért - jogtalanul

Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését.

Az ÁSZ szerint azért nem szankcionálták a kamupártokat, mert nem kérte senki

Az április 8-i választáson egy százalék alatti listás eredményt elért jelölőszervezetek a vonatkozó törvényi előírás alapján a kampánytámogatást teljes egészében kötelesek visszafizetni a Magyar Államkincstárnak. Ebből kifolyólag a vonatkozó törvényi előírás alapján ezen jelölőszervezetek esetében az Állami Számvevőszéknek nincs ellenőrzési feladata, valamint a visszafizetés érvényesítésében, behajtásában az ÁSZ nem illetékes.

2,2 milliárd forinttal tartoznak az államnak a kamupártok, ebből Szepessy köre 600 millióval szívódott fel

A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.

Mennyi pénzt utaltak vissza a kamupártok? 5,4 millióért megmondom

Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár

Cégvagyonból nem fog megtérülni a kamupártoknak adott kampánytámogatás

Kamupártok összességében milliárdos összegben kaptak támogatást a költségvetésből azzal a megkötéssel, hogy ha nem érik el a választáson az 1 százalékot, akkor a pártelnököknek a magánvagyonukból kell visszafizetniük a pénzt. Az Átlátszó 6 pártelnök érdekeltségeit vizsgálta meg: közös bennük, hogy a nevükön egyetlen cég sincs, nekik tehát ebből a forrásból biztosan nem lesznek százmillióik. Az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van valamilyen lefoglalható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek annyit, amelyből vissza tudják fizetni a százmilliós nagyságrendű támogatást. Ez viszont nem tűnik reálisnak.

Ezernél is több halott adatai a csepeli választókerület kamupártjainak ajánlói között

Elavult adatbázisból dolgozhattak a csalók. Mindeközben újabb cicaharc bontakozik ki Németh Szilárd emberei és a szoci képviselőjelölt, Bangóné Borbély Ildikó között.

Nem engedték Kunhalmiéknak, hogy átnézzék a Fidesz és a Lévai-párt ajánlásait

Az MSZP budapesti elnöke a XVIII. kerületben kezdeményezte, hogy nézzék át a Fidesz és a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt ajánlásait, van-e olyan egyezőség, mint több másik kerületben. A helyi jegyző nem engedte, hogy belenézzenek.

Döntött a Kúria: mégis nyilvántartásba veszik az Összefogás Párt országos listáját

Ezzel egy olyan párt juthat több milliónyi kampánytámogatáshoz, amelyik már négy éve sem tudott elszámolni a pénzzel.
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>