Az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdést nyújtott be a honvédelmi miniszternek, azt tudakolva, hogy vajon a tárcától szivárogtak-e ki az adatok. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szűkszavú válaszában egy sajtóközlemény linkjét küldte át. A rövid kommüniké szerint „2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot. Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták.”
Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel.
A KSH-adatokat a hivatalos megjelenés előtt közzétevő Makronóm Intézet több szálon kötődik György László kormánybiztoshoz, és most kiderült, hogy épp az ő titkárságáról szivárogtak ki az adatok.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról tájékoztatta az MSZP-t, hogy zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszivárgási ügyében. Erről az ellenzéki párt számolt be hétfőn.
A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI.
Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot.
Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.
