K-Monitor Adatbázis

A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.

A Buda-Cash károsultjai egy kedvező elsőfokú ítélet után abban reménykedhettek, hogy végre hozzájutnak a Saxo Banknál parkoló pénzeikhez és értékpapírjaikhoz. Nos, nem. A fellebbviteli bíróság kidobta az első ítéletet, minden indul elölről, csak immár nem magyar, hanem dán jog szerint.

Újabb különös történetet meséltek el a Buda-Cash károsultjai. Az egykori ügyfelek nemrég jó hírt kaptak, ha az NHB Bankhoz, Szemerey Tamás bankjához befáradnak, hozzájutnak bizonyos értékpapírokhoz.

Beidézte a bíróság a magyar államot abban az eljárásban, amelyben 1652 brókerkárosult 28,8 milliárd forint kárának megtérítését követeli. Az első tárgyalás áprilisban lesz

Vannak olykor előrelépések a bróker-botrányok utáni kártalanítási folyamatokban, de a nagyobb kárt elszenvedők vesztesége csak évek múlva lesz végleges. Addig még lehet reménykedni bizonyos peres eljárásokban, a felszámolási folyamatokban, esetleg az elkövetők ellen indított eljárások anyagi vonzataiban.

A tervek szerint ma kerül a kormány elé az újrafogalmazott Quaestor-kártalanítási törvény. Lapunk úgy értesült, hogy az új változat jelentősen csökkentené a bankok terheit a korábbi törvényváltozathoz képest. A pénzintézetek adóalapjukból leírhatnák a pluszbefizetéseket. Így a költségvetés bevétele csökkenne, azaz közpénzből kártalanítanák a csődbe ment brókercég ügyfeleit.

Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében - tájékoztatta a Quaestor Károsultak Közössége az MTI-t.

Induljunk ki három alapigazságból: egyrészt kockázatmentes befektetés nem létezik, másrészt a vállalati csődök elkerülhetetlen velejárói a gazdaság működésének, végül pedig a tökéletes ellenőrzési rendszer elérhetetlen.

A Befektető-védelmi Alapból (Beva) már kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor károsult túlnyomó többségének a jogszabály szerint járó kártalanítási összeget, további kártérítésükre a Quaestor alapból, az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után kerülhet sor, ami további közel 100 milliárd forintot jelentene az érintett körnek.

Az állam készfizető kezességétől várják a Quaestor ügyfelei a kártalanításukat, ezt azonban nem valószínű, hogy megszavazza a parlament. A károsultak elszántak, tüntetnek, de reményeiket az Alkotmánybíróság ennek ellenére széttörheti.