K-Monitor Adatbázis

A magyar kormány 2001-ben döntött a NATO csatlakozás után időszerűvé vált harcászati repülő erők fejlesztéséről. Sokáig az Egyesült Államok F 16-os vadászrepülők bérbeadásáról szóló ajánlata tűnt biztos befutónak, azonban a nemzetbiztonsági kabinet 2001. szeptember 10-én tartott ülésén Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben a svéd Saab, valamint a vállalatban 20%-os részesedéssel rendelkező brit BAE Systems hadiipari konszern svéd gyártmányú Gripen vadászgépek bérbeadására vonatkozó ajánlatát hirdette ki a tender győzteseként. A magyar állam és az Egyesült Államok között kialakuló diplomáciai affér mellett megindult a máig tartó találgatás a Gripen-gépek megvásárlásának tényleges indokairól.

Szakmai szempont ból a Gripen gépekkel kapcsolatos legfőbb kritika az volt, hogy azok alkalmatlanok a NATO hadműveleteiben való részvételre. A Medgyessy-kormány először megpróbált kihátrálni a szerződésből, végül 2003 februárjában mégis inkább a szerződés módosításáról döntött: a magyar állam 108 milliárd forint helyett 210 milliárdot fizetett 14, a tervezetteknél újabb típusú, NATO-műveletekre is alkalmas vadászgépért, amelyek egyúttal magyar tulajdonba is kerültek.

A döntésbe sokak szerint nem csak harcászati, de gazdasági szempontok is közrejátszottak: a Saab/Gripen csoport vállalta, hogy ellentételezésként a szerződés értékének 110%-át fordítja Magyarországon beruházásra és exportbővítésre. Ezt a kötelezettségét 2008-ra teljesítette is, még a 2015-ös határidő előtt. Az érintett cégek és a teljesítések részleteinek nyilvánossága azonban egyelőre vita tárgyát képezi. Az Origo internetes hírportál munkatársa a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával indított és nyert pert a gazdasági tárcával szemben annak érdekében, hogy kiadják a teljesítésben résztvevő cégek listáját és a befektetések adatait, azonban szerintük a Minisztérium nem tett eleget az ítélet végrehajtásának.

A repülőgéptender akkor került újra a figyelem középpontjába, amikor 2007-ben Svédországban nyomozás indult a magyar, cseh, és dél-afrikai Gripen-vásárlásokkal kapcsolatban felmerült esetleges korrupció gyanúja miatt. Ekkor került előtérbe az osztrák fegyverlobbista, Alfons Mensdorff-Pouilly gróf, aki a vádak szerint több mint 10 millió fontnyi kenőpénzt fizetett ki a BAE kijárójaként közép-kelet-európai (magyar, cseh, osztrák) kormányok tisztviselőinek annak érdekében, hogy azok vadászgép-tendereik elbírálása során a Gripeneket részesítsék előnyben. Magyarországon a svéd nyomozás megindulta után, 2007 nyarán állítottak fel parlamenti vizsgálóbizottságot, azonban a vizsgálatok eredményét nem hozták nyilvánosságra.

Amerikai kormányszervek és a brit SFO (Serious Freud Office - súlyos, nagy értékű csalások vizsgálatával foglalkozó hatóság) részéről is vizsgálat indult a BAE Systems ügyében. Ennek következtében az SFO 2009 októberében a büntetőeljárás megkezdését indítványozta a vállalat ellen, Mensdorff-Pouilly ellen pedig 2010. január végén vádat emeltek, melyet egy hét után visszavontak, miután a cég a bíróságon kívüli megegyezés érdekében jelentős összegű pénzbírság kifizetéséről szóló vádalkut kötött. Az indoklás szerint a BAE felelősséget vállalt bizonyos súlyos kihágásaiért, azonban a döntést bírósági úton megtámadni készülő brit szervezetek – a Corner House nevű civil szervezet és a Fegyverkereskedelem Elleni Kampány (Campaign Against the Arms Trade, CAAT) – szerint mindössze kevésbé jelentős összegű könyvelési szabálytalanságokat ismert be a vállalat.

A magyarországi Gripen-vásárlás körülményei:

Szabó M. István: Gripmadártörténet - visszapillantás a vadászgéptenderre (Magyar Narancs XVII. évf. 44. szám - 2005-11-03)

Dr. Gergely Zsófia: "Behálóztak mindent" - a Gripen-sztori (Origo, 2007. 10. 30.)

Nemzetközi nyomozás – a magyar szálak:

Rajnai Attila: Hasított légtér - Alfons Mensdorff-Pouilly és a Gripen Magyarországon (Élet és Irodalom, LII. évf. 28. szám, 2009. július 10.)

Kenőpénzzel tankolják a vadászgépeket? (Népszabadság, 2007. június 8.)

Földvári Zsuzsa, Tömöry Ákos: Magyar potentátok az osztrák Gripen-vizsgálatban (HVG, 2009. július 30.)

Papp László Tamás: Gripen-botrány: idehaza miért hallgatnak? (HVG, 2009. március 13.)

Nemzetközi nyomozás – a gróf és a BAE Systems:

Földvári Zsuzsa: Mit tudhatott Mensdorff, hogy a BAe konszern 87 milliárd forintot fizetett? (HVG, 2010. február 08.)

David Leigh, Rob Evans – The BAE files – A The Guardian brit napilap munkatársainak oknyomozó riportjai a BAE Systems kétes ügyeivel kapcsolatban

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.

A King's City elnevezésű beruházás egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport terve volt, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot akart létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épültek volna élményfürdővel, golfpályával, kaszin óval, és egy szórakoztató központtal.

A Sukoró-sztori 2008 nyarán kezdődött, amikor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a későbbiekben építendő M4-es autópályához szükséges terület biztosításához úgy döntött, hogy 70 hektár Sukoró külterületén fekvő, állami tulajdonú ingatlant elcserélnek 183 hektár albertirsai és pilisi külterületi ingatlanra. A csereszerződést az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. még aznap aláírta Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, egy befektetőcsoport képviselőjével. (Két nappal később új földtörvény lépett életbe, amely korlátozta a földcseréket. Blum az állami tulajdonban lévő pilisi és albertirsai földterületet 2007 májusában vásárolta meg.) A sukorói telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra, a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra értékelte, a befektető az év végén átutalta a különbözetet. Az ügylet földhivatali bejegyzését megakadályozta, hogy az illetékes ügyész eljárási hibára hivatkozva óvást emelt, így az eljárást újra kellett kezdeni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az akkor még Blum nevével fémjelzett King’ s City befektetői csoport között létrejött ingatlancsere-szerződést az tette lehetővé, hogy 2007-ben a parlamenti többség módosította a vagyontörvényt, aminek alapján az MNV versenyeztetés nélkül bonyolíthat le ingatlancserét.

2009 januárjában nyilvánosságra került, hogy a Blum által képviselt befektetőcsoport a Velencei-tó melletti partsávon 2600 munkahelyet teremtő szállodát, kaszinót, üdülőközpontot kíván építeni egymilliárd euró befektetéssel, King's City elnevezéssel. Civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek tiltakoztak a szerintük tájidegen épületek és környezetkárosító terv ellen. 2009 elején a Gyurcsány Ferenc vezette kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet, ekkor a Központi Nyomozó Főügyészség már hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást folytatott az ügyben. Júniusban Bajnai Gordon miniszterelnök belső vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Az Állami Számvevőszék szeptemberben nyilvánosságra hozta az MNV Zrt. 2008-as tevékenységére vonatkozó jelentését, amely szerint a sukorói telekügylet szabálytalan volt, ezért semmisnek kell tekinteni. Az ÁSZ vizsgálata szerint a telkeket érintő M4-es autópálya nem indokolta Blum 183 hektáros területének megszerzését, ugyanis az autópályához elegendő lett volna 10 hektár kisajátítása is, ami körülbelül 40 millió forintba került volna az államnak, szemben a teljes területért beszámított 787 millió forinttal.

A számvevőszék ezen felül megállapította, hogy Joáv Blum telkeire hatszor magasabb árat állapított meg az MNV által felkért értékbecslő, mint azt a környék telekárai indokolták volna. Az ügylettel az ÁSZ-jelentés szerint mintegy 700 millió forintos kára keletkezett az államnak. Később, a nyomozás során elrendelt értékbecslés megállapítása szerint a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte volna az államot, mivel a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat csaknem 562 millió forinttal túlértékelték. A Fővárosi Ítélőtábla 2012 nyarán jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, amit november 13-án a Kúria is megerősített. 

2016. októberében felmentették másodfokon a Sukoró-per két fővádlottját. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot hűtlen kezelés kísérletével vádolták, első fokon letöltendő börtönre ítélték őket, a Szegedi Ítélőtábla azonban mai döntésével felülírta az elsőfokú ítéletet, bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet. Az ügyész az első- és a másodrendű vádlott esetében fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős. 2017. júniusában végül három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet már jogerős, a két ex-MNV-s szerint koncepciós per áldozataivá váltak.  A külföldi befektetők 2008. május 21-én egyeztettek a parlamentben a tervezett beruházásról, a kormány delegációját Gyurcsány Ferenc vezette. A kormányfő támogatta a tervet, de szerepét a cseréről hozott döntésben nem lehetett bizonyítani.

Kárösszeg: 1 327 000 000 Ft. (forrás: Magyar Hírlap) / 1 294 000 000 (Index)

Kapcsolódó cikkek:

Inforádió: Sukorói ingatlanügy - Hatszázmillióval felülértékelték a csereföldeket

[origo]: Márciusig elnapolták Joav Blum perét

Figyelő: Máshol, másokkal?

Hírszerző: A PM szerint is bűzlik valami Sukoró körül

Index: Börtönbe kell menniük az MNV egykori vezetőinek