Egy kis építőipari vállalat és a közbeszerzésekről döntő bizottság tagjai játszottak össze.
Úgy nézett ki, hogy a helyi civileknek sikerül megakasztaniuk a balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe tervezett - és már építés alatt álló – kikötőt, ám most a város vezetője azt mondta, hogy az építkezés felfüggesztésére semmi okuk. Szerinte „mindössze” jogtechnikai, másrészt eljárásjogi hiányosságokat talált a Pécsi Törvényszék a balatonföldvári kikötő építésénél.
A 4iG csoport stratégiájának megfelelően leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. megállapodást kötött a DIGI mobil infrastruktúráját tulajdonló MIS Omega Mobilhálózat Kft. értékesítésére. A többek között kétezerötszáz tornyot, aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, valamint az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt tulajdonló társaságot a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt. vásárolja meg. A tranzakció értéke 68 milliárd forint. A mobiltelekommunikációs infrastruktúrát rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem fogják használni.
Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás.
Nincs nagy meglepetés abban, hogy ki gyérítheti országszerte a szúnyogokat a következő években. A Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem tavaly októberben írt ki pályázatot a 2020-2022 közötti irtásokra, a nyílt eljáráson pedig rutinos cégek– a hasonló tendereken rendszeresen jól szereplő Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt., a Szemp Air Légiszolgáltató Kft. és a Rovért Kft. – futottak be.
A szúnyogirtás ugyan nem bomba üzlet, de elég méretes ahhoz, hogy „bizonyos szempontok” érvényesüljenek a tendereken.
Magyarország ötödik leggazdagabb üzletembere hónapok óta foghatja a fejét a cégeit ért hatósági vizsgálatok miatt. Bige László kilátásba helyezte szolnoki gyára bezárását is. A több mint százmilliárdos műtrágyapiac átalakulhat, ami nem túl jó hír a gazdáknak.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2019. május 30-án számolt be az előző évi tevékenységéről a városi közgyűlésnek. A katasztrófavédelem képviselője akkor azt mondta, minden rendben van a kirendeltség területén működő vegyi üzemekkel, másnap azonban bezárták Bige László gyárát.
Egy 70 éves nő ügyfél volt az építésügyi hatóságnál ügyfél egy fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásban. Mivel a hatósági előírásoknak határidőben nem tett eleget, ezért nem kapta meg a szükséges hozzájárulást a szakhatóságtól - számol be róla az ügyészség.
A parlament annak ellenére is megszavazta a kötelező kéményellenőrzés eltörlését, hogy a kéményseprők hétfőn utcára mentek, hogy nyomatékosítsák: nem értenek egyet a kormány tervével. A kormány a törvénymódosítást a lakosság terheinek csökkentésével indokolja, egy vizsgálat szerint ugyanakkor a lakosság nagyrészt elégedett volt a kéményseprők szolgáltatásaival. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a rezsicsökkentés által előidézett káoszt igyekszik így kezelni a kormány, viszont a kéményseprők, Áder János, a Levegő Munkacsoport, az ellenzék és a zöldombudsman szerint is életveszélyes a kormány terve.