Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket.
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.
A veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre. A kormányrendelet értelmében az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszter ellenőrzi, utólag.
A Goldman Sachs egy bocsánatkéréssel akarta elsimítani azt az ügyet, hogy minden jel szerint szerepet játszott Malajzia eddigi legnagyobb korrupciós botrányában. Pénteken Lim Guan Eng malajziai pénzügyminiszter azt mondta, nem érik be ennyivel, 7,5 milliárd dollárnyi kártérítést kérnek a befektetési banktól, írja az MTI.
Bár a botrány már több éve tart, az utóbbi hetekben ért eddigi csúcspontjára az 1MDB nevű malajziai befektetési alap körüli korrupciós ügy, miután hivatalosan is meggyanúsították Najib Razak maláj exkormányfőt. Bár Najib mindent tagad, elég nehéz lesz megmagyaráznia, hogyan találhattak többmilliárdnyi készpénzt és elképesztő luxuscikkgyűjteményt lakásaiban, vagy hogy miért járt mintegy egymilliárd dollár a bankszámláin. Nem csak az ellopott pénz mennyisége elképesztő, a sztorit színesíti, hogy Hollywoodtól kezdve a svájci bankokig mindenki nyakig benne van.
Razak kormányfőként 2,67 milliárd ringgitet (több mint 180 milliárd forintnak) irányított át a teljes mértékben a kormány ellenőrzése alatt álló stratégiai fejlesztési alaptól, az 1MDB-től saját bankszámláira. A volt kormányfő és az alap is tagadta, hogy bűncselekmény történt, a malajziai ügyészség vizsgálata 2016 januárjában felmentette a miniszterelnököt a vádak alól.
Újabb kereskedőház üzemeltetését nyerte el Alpaslan Kaya cége, a Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik A.S., amely Libanon és Ukrajna után az algériai-magyar áruforgalomban is kulcsszerephez jut.
Az állam ezúttal Malajziában és Laoszban nyit kelet felé, de nem áll meg: további hét iroda nyitása várható a jövőben.
Derékig elmerült a Quaestor-botrányban, sokáig titkolta közérdekű adatait és szerződéseit, felsővezetésében Szijjártó focista haverja, összekötői között frissdiplomások vannak. Ez a Magyar Nemzeti Kereskedőház, amely tízmilliárdból próbálja pörgetni a magyar exportot olyan egzotikus helyeken, mint Botswana, Ghána és Laosz. Megnéztük, hogy ez mennyire sikerült nekik.