K-Monitor Adatbázis

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

A NER-elit tervez a 2022 utáni időszakra, továbbra is rajta tartaná a kezét a pénzcsapokon – akár kormányon marad, akár nem. Egyebek közt erről is szólnak a Schadl-ügy nyomozati anyagai.

A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.

Szegedi fideszes tárgyalt Minszkben, az állami árutőzsdén olcsó építőanyag, faáru megvásárlásáról azzal, hogy az árut a Paks II. beruházásnál használnák fel. Az ottani magyar külgazdasági attasé közvetített. Nem csak építőanyagot, de munkaerőt is hoznának Fehéroroszországból.

A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának harmadik része.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Az Átlátszó értesülései szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szerződést bontott valamennyi afrikai partnerével. Azokkal is, akikkel mindössze pár hónapja szerződött. A hivatalos indokot egyelőre nem ismerjük, forrásaink a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával, és a zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázzák az állami export-élénkítő cég lépését. Balogh Sándor, a vizes vb gazdasági igazgatója ugyanakkor “informális” kereskedőház-üzemeltető maradhatott Botswanában.

Úgy tűnik, továbbra sem fukarkodnak a közpénzekkel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik – derült ki a társaságok által idén kötött szerződések listájából. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum arra utal, az állami cégek továbbra is bátran költik az adófizetők pénzét, miközben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 6 milliárd forint mínuszt termelt, indulása óta viszont kevesebb mint 3 milliárd forint hasznot hajtott a magyar vállalkozások számára.

Kommunista hátszéllel jött a Közel-Keletről, szinte mindegyik vállalkozása becsődölt, mára mégis a legbefolyásosabb arab üzleti-politikai szereplőként tartják számon Budapesten. Pedig aranycsempészés gyanúja miatt még az is felmerült, hogy kiutasítsák az országból. Jó kapcsolata a jordán királyi családdal azonban minden nehézségen átsegítette, pár év alatt pedig annyira közel került a Fidesz elitjéhez, mint egy diplomata sem. A Pharaon-üggyel viszont megégette magát, és láthatóan kijjebb szorult Orbán bizalmának legszűkebb köreiből. Portré Zaid Naffáról, Jordániai budapesti tiszteletbeli konzuljáról.

Jogosult: MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Kötelezett: CIDER Alma Kft. Zálogtárgyak: ötmillió darab 425 ml-es vákuumzárású csemegekukorica konzerv és egymillió-ötszázezer darab 720 ml-es magozott meggykonzerv