K-Monitor Adatbázis

Hét éve történt. Az állam váratlanul keményen sarokba szorította a bankokat, az úgynevezett végtörlesztéssel, amikor a tehetős ügyfelek diszkontált áron rendezhették adósságaikat. A bankok védekeztek. A versenyhivatal szerint szabálytalanul, tiltott módon, összehangoltan. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) először nagyon szigorúan csapott le, most a felére olvadt a bírság. A furcsa ügyben csak úgy sorjáztak a fordulatok.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

Egy gyanús félmondat, két reggeli 2011-ből. Ebből lett az eddigi legnagyobb kartellbírság, amit 11 kereskedelmi bankra rótt ki a versenyhivatal.

A Gazdasági Versenyhivatal összesen csaknem 9,5 milliárd forintra bírságolt tizenegy pénzintézetet, mert egymással összebeszélve akadályozták, hogy a devizahitelesek élhessenek a végtörlesztés lehetőségével.

Kartelleztek a bankok, hogy megakadályozzák, hogy sokan végtörlesszenek. Még soha nem szabott ki akkora büntetést a Gazdasági Versenyhivatal, mint most, összesen 9,5 milliárd forintot kell fizetnie a tizenegy összejátszó banknak.

A GVH szerint kartelleztek a bankok, hogy akadályozzák a végtörlesztést. A legtöbbet, 3,9 milliárd forintot, az OTP-nek kell fizetnie. A bank a döntés miatt a bírósághoz fordul.

A versenyhivatal kétmilliárdos bírságot szabott ki, miután több pénzügyi vállalkozás éveken át egyeztette egymással a bankkártyás jutalékaik alapjául szolgáló díjakat.

A Visa és a Mastercard 477-477 millió, hét magyar bank pedig további összesen 954 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól, amiért még 1996-ban versenykorlátozó módon állapodtak meg a bankkártyás tranzakciók utáni jutalékokról.