Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
Mint arról már többször írtunk, a kormány nyári rendelete szerint minden magyar banknak és befektetési vállalkozásnak auditálnia kell az informatikai rendszerét. Viszont az auditot lényegében egyetlen magáncég végezhette, a Hunguard, amely Rogán Antal feltalálótársához, Csik Balázsékhoz kötődik. A Hunguard az elmúlt években már kiemelkedően jól keresett az ilyen, államilag előírt üzleteken, amelyekről itt írtunk bővebben.
Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is.