K-Monitor Adatbázis

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

Tovább erősödik a Cecz Közép-európai Kft.-nek, illetve a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium volt államtitkárának, Gazsó Balázsnak a kapcsolata.

Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.

Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.

A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdokat költ egy nagyszabású eseményre, amelyet 2021-ben még a külügy hozott tető alá. A cél nemes: „a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása”. Van miből megvalósítani: az alapítványt sok milliárd forint közpénzzel támogatták meg.

2021-ben 55 millió forintot, tavaly már hatvanmilliót juttatott a debreceni polgármester a Future of Debrecen egyesületnek, amely a város környezeti és kulturális örökségének megóvására alakult, de a nagy port verő akkumulátorgyár-ügy kapcsán egyáltalán nem szólalt fel.

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.