Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés.
Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés.
Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.
Félmilliárd forint nyereséget hagyott a Csányi-Garancsi-Hernádi trió a közös szállodás cégükben. Budapesti szállodáik júliusban nyitnak, de vidéken készülnek a legnagyobb bizniszre. Állami pénzből.
Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.
Csányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.
Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.
Nem mindenkire érvényes a létszámstop. Mészárosék Lőrincék a krízisre hivatkozva előbb kirúgtak 850 embert, majd a járvány miatt megnövelt keretből kasszíroztak 17,7 milliárdot.
