K-Monitor Adatbázis

Ahol a magyar állam és a magyar álom összeért: 2010 után néhány év alatt gigantikus cégbirodalmak nőttek ki a semmiből, elképesztő vagyonok halmozódtak fel, és pártbürokraták váltak nagytőkésekké.

A NER vállalkozói Romániában próbálnak vadászni uniós támogatásra.

A testület a projekteknél a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat.

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

5044 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár a legkülönbözőbb címeken 2018 óta mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre – az összeg döntő része mezőgazdasági támogatás volt. 2018-ban 661 milliárd forintról beszélhettünk, ami 2022-ben már 1000 milliárd forintra nőtt, 2023 első 9 hónapjában pedig közel 890 milliárd forint volt. Megmutatjuk, hogyan oszlottak meg a kifizetések, mennyit kapott a NER és mennyit költött saját magára az állam.

Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott „kutatóintézetnél” csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem.

Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással. A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője. Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek.

277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatás segítségével kezdett gombatermesztő üzem építésébe egy KDNP-s önkormányzati képviselő Csákváron még 2020-ban. Zolnai Sándornak két éve lett volna a létesítmény beindítására, tavaly szeptemberben lapunknak azt mondta, bízik benne, hogy januárra megvalósul a beruházás, ez azonban nem történt meg. Ráadásul most újabb határidő-módosítást kért, és nem kizárt, hogy meg is kapja ehhez az engedélyt. A politikus szerint az építési munkákat a kedvezőtlen időjárás, a sok eső majd a hideg, fagyos idő hátráltatta, de elmondása alapján volt olyan alvállalkozó is, aki cikkünk megjelenése után politikai okokból tűnt el.

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Idén Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere felállította a legértelmetlenebb uniós beruházások új rekordját, amikor is a lombkorona-sétánya építése közben tarra vágta körülötte az erdőt. Most a 80 méteres pusztában álló faszerkezet magányosan várja az első karácsonyát, mert már nem csak a lombok, hanem a katasztrófaturisták is magára hagyták. Az építmény viszont megérdemli az ünnepi kivilágítást, hiszen az elherdált EU-s pénzek látványos és letagadhatatlan emlékműve, amivel Filemon 2023-ban megajándékozta az országot.