Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal?
Az első Orbán-kormány 1998-ban megörökölte az addigra már csődtömeggé vált Postabankot annak 150 milliárd forintos tőkehiányával, amelyet közpénzből kellett kipótolni, hogy a betétesek ne veszítsék el megtakarításukat. A mostani, negyedik kormányzati ciklusában viszont Orbán Viktor maga kreál újabb, az eredetinél sokszorta nagyobb pénzeket megmozgató, és így jóval nagyobb kockázat felhalmozására alkalmas „Postabankot”, ami Damoklesz kardjaként szintén az adófizetők feje fölött lebeg.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program eddigi két legnagyobb milliárdos nyertese ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető.
Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.
Az első Orbán-kormány egykori kommunikációs-művészeti főmindenese, Káel Csaba által vezetett MÜPA kapta a legtöbbet, 152 millió forintot a Magyar Nemzeti Bank idei harmadik negyedéves támogatási listája szerint. 50 millió jutott a Kecskeméti Animációs Kft.-nek, amelyben tulajdonos Gattyán György „pornókirály” luxemburgi érdekeltsége is.