K-Monitor Adatbázis

Mindössze három vendégbefektető jelentkezett eddig az új magyar aranyvízumprogramra. Miután a megfelelő ingatlanalapok kiválasztása átláthatatlan, csak tippelni lehet, hogy ismét főleg kormánybarát, s különösen a rozsdaövezetekben érdekelt üzleti körök nyerhetnek a konstrukción.

Az engedélyezési dokumentáció szerint azonban ez szinte semmi hatással nem lesz a környezetre.

A tervek egyelőre még nem készek arra, hogy engedélyért fussanak, a Marketnek a kultikus Pagony helyét átvevő álma azonban lassan mégiscsak körvonalazódik.

Ahol a magyar állam és a magyar álom összeért: 2010 után néhány év alatt gigantikus cégbirodalmak nőttek ki a semmiből, elképesztő vagyonok halmozódtak fel, és pártbürokraták váltak nagytőkésekké.

A kormány éppen most, a befektetési stop idején tapsol el 620 milliárd adófizetői forintot irodaépületek vásárlására teljesen átláthatatlanul, sokak szerint azért, hogy NER-közeli vállalkozók veszteséges építési beruházásait mentse meg. A pangó irodapiacon, energiahatékonysági érvekkel próbálja alátámasztani a kegyelteket helyzetbe hozó üzletet.

Az elmúlt években a magyar állam három különböző helyszínen összesen 350 ezer négyzetméter irodaprojektet vásárolt meg kormányközeli fejlesztőktől. Hova, kiket és mennyiért ültetnek be az új kormányzati negyedekbe?

„Amikor a válásom volt, keresnem kellett egy helyet. Hol keres magának az ember egy lakást, ha nem egy ismerősnél?” - mondja a miniszter arról, hogy miért éppen kabinetfőnöke, Nagy Ádám apjának ingatlanjában lakik.

Eleve nem piaci alapon indultak a Dürer- és a Bosnyák téri megaberuházások, amelyekbe az állam 360 milliárd forinttal vásárol be.

Cége ki is fizette osztalékként a teljes összeget.

A tiszaföldvári önkormányzat az elmúlt egy évben három furcsa ingatlanbizniszt bonyolított le. Több városvezető is az aggodalmának adott hangot az alacsony indulóár és az önkormányzati vagyon elherdálása miatt. Ennek ellenére elfogadták a pályázat kiírásáról szóló előterjesztéseket. Nem volt tömeges érdeklődés az ingatlanok iránt, egyedül a helyi nagyvállalkozó - akit többen a "helyi Szíjj Lászlónak tartanak" - jelentkezett vevőként, aki a meghirdetett árat ajánlotta vételárként. A szerződést gyorsan megkötötték a felek, az új tulajdonos azonban hamar kiszeretett a legértékesebb ingatlanból, kicsivel több mint fél évvel a megszerzése után tripla áron próbál megválni tőle.