K-Monitor Adatbázis

Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.

Egy NAV-os adatbázisból derült ki, hogy Matolcsy Ádám barátjához, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereit sorra megnyerő Száraz Istvánhoz két olyan magántőkealap is kötődik, amiknek eddig nem lehetett ismerni a tulajdonosát. A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét ugyanis 2014-ben a Fidesz úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól.

Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is jól jár azzal a több százmilliárd forint közpénzzel, amit az állam a poszt-Covid újraindulásra hivatkozva osztott szét.

Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Már több mint 350 céget ölel fel a felcsúti milliárdos vállalatbirodalma, és ezeknél közel 25 ezer ember dolgozik. A Magyar Postát azonban még nem sikerült megelőzni.