A két pályázó közül az Andy Vajna tulajdonában lévő Radio Plus Kft.-t, azaz a budapesti központú, de egyre több vidéki nagyvárosban elérhető Rádió 1 működtetőjét hirdette ki a Békéscsaba 88,9 MHz helyi rádiós frekvenciapályázaton a Médiatanács eheti ülését követően. Ezzel egy újabb várossal bővül hamarosan a Rádió 1 amúgy eddig sem kis, nemrég további 9+1 várossal kiegészült vételkörzete, a békéscsabaiak is hallhatják majd a Sebestyén Balázs-Rákóczi Feri-Vadon Jani trió által készített Reggeli Show című műsort is.
Miután pert vesztett az Eximbank, nyilvánosságra hozták, hogy hogyan került végül 16 milliárd forintjuk Rogán ismerőseihez. Két tőkelapban összesen 16 milliárdot akartak kiosztani villámgyorsan, meg is írtuk, hogy a furcsa feltételek alapján a Rogán első gyerekét nevelő Gubicza Ágostonékhoz, azaz a GB & Partnershez fog kerülni várhatóan.
Több olyan uniós forrásokkal támogatott, milliárdos vasúti beruházásban bukkantunk Mészáros Lőrinc nevére, amelyek közbeszerzésein cégei nem is indultak, ugyanis a felcsúti polgármester alvállalkozóként dolgozik be a nyertes cégeknek. A Közbeszerzési Értesítőben ezeket az adatokat hiába keressük, csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében láthatók. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint akár kartellgyanút is felvethetnek az ilyen alvállalkozói megállapodások, mivel állandóan csak ugyanaz a négy-öt cég nyeri a közbeszerzéseket. Emiatt látja úgy, az ilyen ügyekben nemcsak a kartellhatóságnak, de a rendőrségnek is lenne teendője.
Úgy látszik, mágnesként vonzza az európai uniós forrásokat a 370 fős Pusztaottlaka, vagyis az a dél-békési község, ahol korábban Simonka György fideszes országgyűlési képviselő volt a polgármester. Néhány hete született ugyanis az a döntés, hogy az eddig elnyert brüsszeli pénzek után további 1,3 milliárd forint támogatás érkezik Pusztaottlakára. Mégpedig az unió Terület- és településfejlesztési operatív programjának (Top) forrásaiból. Ugyanakkor a Viharsarokban található apró településre áramló milliárdok a siker és a gyarapodás helyett sokkal inkább arra szolgálnak szemléletes példával, hogy az ingyenpénz elköltésekor egyáltalán nem szempont az észszerűség.
Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Lázár János kancelláriaminiszter, amikor néhány hónapja bejelentette, hogy 2017 az uniós támogatások kifizetésének éve lesz. A jelek szerint a brüsszeli forrásokat, ha törik, ha szakad, le kell hívni – a cél elérésében az sem jelenthet akadályt, ha olyan cégeket juttatnak hatalmas összegekhez, amelyek tulajdonosi körében végrehajtás vagy büntetőeljárás zajlik. Ugyanakkor a fideszes érintettség előnyt jelenthet. Ezt támasztja alá az, hogy miközben Simonka György országgyűlési képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folyik, a politikus köre különös körülmények között jut újabb uniós százmilliókhoz.
A hazai strómanrendszer kiépülése tanulási folyamat eredménye. Orbán első ciklusa volt az előiskola. A 2010 után formálódó struktúra klienscsoportok foglyává tette az államot. Magyarországon olyan viszonyok uralkodnak, amelyekre Európa nyugati felében nincs példa. A neves hazai korrupciókutató, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy látja, mai állapotában az állam alkalmatlan a korrupt vagyonelosztás féken tartására. Funkciója, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Jancsics Dávid szerzőtársával, a közelmúltban elhunyt Jávor Istvánnal együtt a hazai korrupciót elemző írásáért az amerikai Academy of Management Public and Nonprofit szekciójának Az év tanulmánya díját kapta.
Mészáros Lőrinc egy cseh céggel közösen szállna be a paksi atomerőmű bővítésébe. Ennek érdekében két, hozzá köthető tőzsdei cég többségi tulajdonrészt szerzett a cseh társaság magyarországi leányvállalatában. A cseh cég képviselője a Portfólió.hu-nak megerősítette, hogy az egyik fő céljuk a Paksi Atomerőmű bővítésében való részvétel.
Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.
Egy hónap sem kellett hozzá, hogy az állam bankja pályázaton kiszórjon 16 milliárd forintot – másfél évvel a történtek után végre rekonstruálhatjuk, hogyan jutott ennyi közpénz egy Rogán Antalhoz köthető piaci szereplőhöz.
2016 elején a kormánnyal jóban lévő üzletembereknek adott bőkezű hiteleiről ismert, állami tulajdonú Eximbank 16 milliárd forintot bízott a GB&Partners nevű cégre, hogy az ebből fektessen be innovatív startup cégekbe. Az érdekes ebben az, hogy
