K-Monitor Adatbázis

Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye? A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs se építési, se fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz fős falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.