Már nemcsak itthon terjeszkednek a kormányközeli magyar üzletemberek, hogy állami megrendelésekből felépített kártyaváraik egy választási vereség esetén ne azonnal omoljanak össze.
Vizsgálatot indított az amerikai igazságügyi minisztérium a világ legnagyobb nyersanyag-kereskedő és bányászati cége, a Glencore ellen. A cégnek valószínűleg a venezuelai, a nigériai és a kongói demokratikus köztársaságbeli tevékenységével kapcsolatban kell dokumentumokkal szolgálnia a 2007-től napjainkig terjedő időszakról – írja a Bloomberg.
2011 környékén két magyar vállalkozó többször is járt üzleti úton Afrika egyik legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga nevű tartománya óriási üzleti lehetőségeket rejtett számukra. Komoly előnyt jelentett, hogy egyikük rokoni kapcsolatban állt a Franciaország méretű tartomány kiskirályával, társa pedig budapesti ingatlanbefektetéseinek köszönhetően finanszírozni tudta az első üzleteket.
A 2016-ban Panama-iratok néven elhíresült kiszivárgott adathalmaz alapjaiban rengette meg a világpolitikát, az offshore-bili annyira kiborult, hogy államfő is mondott le miatta. Most megérkezett a folyatás, a szigetországok adatain alapuló Paradise-iratok, amiben szintén a híres emberek, fontos politikusok, gigacégek, és különböző államok offshore-költései szivárogtak ki.
Sokmillió dolláros aranyüzletet próbált kötni egy kongói hadúrral, az amerikai Camac olajcég vezetője - derül ki egy ENSZ-vizsgálatból. A nigériai származású üzletember - akit korábban Barack Obama amerikai elnök nevezett ki egy kereskedelmi tancsadó testületbe - 30 millió dollárt bukott az üzleten.
Kongóban hivatalosan már 2003 óta béke van, de az ugandai-ruandai hármas határvidéken továbbra is fel-fellángolnak a harcok helyi hadurak és milíciák részvételével. A kirendelt ENSZ-haderő egyes katonái a béke megőrzése helyett saját gyarapodásukat tartják szem előtt.
Korrupció és hűtlen kezelés miatt 610 millió dollárnyi kár keletkezett a kongói és haiti ENSZ-békefenntartó küldetések során - számolt be a The Washington Post című amerikai lap keddi számában az utóbbi évtized egyik legnagyobb méretű visszaéléséről.